Európai Utasok: kortárs kolozsvári képzőművészek a Műcsarnokban
B.A. 2012. április 18. 10:48, utolsó frissítés: 15:14A kiállítás terében pihenősziget van 32 nyugággyal, amelyekbe az elfáradt látogatók leülhetnek, lefeküdhetnek. Az éjjeliszekrényekben egy-egy művész portfóliója rejtőzik.
Az ezredforduló utáni Kolozsvár képzőművészete kerül középpontba a budapesti Műcsarnokban április 19-től, a kiállítás július 1-ig lesz látogatható. Az Európai Utasok címet viselő tárlatról Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója beszélt sajtótájékoztató keretében a kolozsvári Ecsetgyárban, az igazgató a Műcsarnok több munkatársával együtt érkezett a városba. A kiállítás kurátora az aradi származású Angel Judit.
Gulyás Gábor elmondta, hogy ez a tárlat egy reprezentatív bemutatása a kolozsvári képzőművészetnek, a kiállítás anyaga tíz évet ölel fel. 32 olyan művész munkáját állítják ki, aki valamilyen módon kötődik a városhoz, itt él vagy innen ment el, itt tanult vagy itt dolgozik. A tárlaton ugyanakkor 17 kolozsvári művészeti intézmény is bemutatkozik.
Az igazgató szerint az, ami Kolozsváron a kortárs képzőművészetben tapasztalható, egy egyedülálló jelenség. Hozzátette, hogy valamennyire ismeri a bukaresti szcénát is, de kortárs képzőművészet szempontjából Kolozsvár sokkal fontosabb és izgalmasabb, mint Bukarest. A tárlaton megtekinthető művek kiválasztásánál két fő szempontot vettek figyelembe: az alkotónak előzőleg részt kellett vennie jelentős nemzetközi kiállításon és kapcsolódnia kellett valamilyen módon Kolozsvárhoz. A munkák nagy részét Nyugat-Európából szállították, nem pedig Romániából.
A kiállítást Angel Judit kurátornak az a meggyőződése indokolta, miszerint a kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után olyan színvonalat képvisel, ami nemzetközi szintű. Nem tudunk arról, hogy bárhol máshol egy ekkora nagyságú város esetében ilyen robbanásszerű megjelenése lett volna a kortárs képzőművészetnek az utóbbi időben. Ez egy olyan jelenség, amit érdemes feldolgozni, és érdemes kiállításon bemutatni - magyarázta Gulyás Gábor.
Másféléves kutatómunka előzte meg a kiállítást, és még most is folyik a munka, néhány hét múlva megjelenik majd egy könyv, amelyben bemutatják, hogy ki kicsoda a kolozsvári kortárs képzőművészetben, ezzel válik teljessé a kiállítás. Az igazgató azt is elmondta, hogy a Műcsarnok által indított, Flash Art c. folyóirat első számának központi anyaga az Ecsetgyárat és a kolozsvári képzőművészetet ismertette, és a most megjelent második számban is van egy anyag, ami a kolozsvári kiállítással foglalkozik - ez is jelzi az itt jelen levő képzőművészet fontosságát.
A címre vonatkozóan (Európai Utasok) Gulyás Gábor kiemelte, hogy az európai utas a 20. századi magyar kultúrában egy jelentéses megnevezés, Magyarországon egy folyóirat is ezt a nevet viseli. A századfordulón Magyarországon sok vita folyt arról, hogy milyen utat kellene választani az országnak: a nyugati utat, a keleti úthoz való visszatérést vagy egy harmadik utat. Ebben a diskurzusban gyakran felbukkant az európai utas vagy európai utasok szintagma, mint a nyugati mentalitás megjelenítője. Azért választottuk ezt a címet, mert bár Kolozsvár földrajzi értelemben keletre van Magyarországtól, de azt gondoljuk, hogy az a kortárs képzőművészet, ami Kolozsvárhoz kapcsolódóan létrejött az elmúlt tíz évben, az nagyon is nyugati szellemiségű mintákat követ - fogalmazott az igazgató.
Ez egy épített tárlat, a művek nemcsak egyszerűen lógnak a falon, Kim Attila építészt kérték fel a tér megtervezésére, aki sok szállal kapcsolódik Kolozsvárhoz és jelenleg Bukarestben él. Kim Attila az installációt zömében ytong téglából tervezte és építette, kb. két kamionnyi téglát használt fel a falak és boxok megépítéséhez. A rendhagyó kiállításépítés hatásos térszerkezetet eredményezett, a térben van egy pihenő sziget is: 32 nyugágy van elhelyezve, ahol az elfáradt látogatók leülhetnek, lefeküdhetnek. Minden nyugágy mellett áll egy kis szekrényke, amelyben egy-egy művész portfóliója található. Ugyanígy az intézményeknek is kis boxokban külön meglesz a saját anyaguk: egy hosszú szöveg és videóanyagok. A kiállítás így egyfajta archívumként is működik majd.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy ezek az alkotások a nagy nemzetközi trendekkel autonóm módon lépnek dialógusba és a megjelenített témák olyan kérdéseket tárnak fel, amelyek a világ bármely pontján fontosak. Gulyás Gábor azt is elmondta, hogy a kortárs kiállítások nagy része unalmas, és Magyarországon a kortárs képzőművészet helyzete meglehetősen rossz: kevesebben járnak kortárs kiállításokra, mint klasszikus műveket bemutató tárlatokra. Ezért a kiállítás népszerűsítése érdekében a Műcsarnokban több társművészeti programot szerveznek majd: lesznek filmvetítések, irodalmi estek, múzeumpedagógiai foglalkozások és rendhagyó tárlatvezetések.
Kiállító művészek: Marius Bercea, Berszán Zsolt, Betuker István, Mihut Boscu, Razvan Botis, Mircea Cantor, Radu Comsa, Csiki Csaba, Duo van der Mixt, Oana Farcas, Adrian Ghenie, Simon Cantemir Hausi, Mihai Iepure Gorski, László István, Victor Man & Papp Anna-Bella, Miklós Szilárd, Miklósi Dénes, Alex Mirutziu, Nita Mocanu, Ciprian Muresan, Cristian Opris, Cristi Pogacean, Victor Racatau, Cristian Rusu, Serban Savu, Leonardo Silaghi, Mircea Suciu, Szabó Péter, Sergiu Toma, Gabriela Vanga, Veres Szabolcs