Mit keres Gertrudisnál egy lovaglóostor?
Rácz Tímea 2012. május 29. 18:01, utolsó frissítés: 18:43A Váróterem Projekt legújabb előadása osztálytermekbe, testközelbe hozza a Bánk bánt, és még Ottó telefonszámát is megadja.
Az utóbbi években nem egyszer láthattunk klasszikus drámát jelenkori eszközökkel, díszletekkel vagy karakterekkel újragondolva, gondoljunk csak a kolozsvári III. Richárdra, vagy a budapesti HOPPart társulat Coriolanusára. Ilyen a Váróterem Projekt legújabbja is, ráadásul elsősorban nem a nagyközönség, hanem osztályok előtt adják elő a Bánk bán? Jelen! című előadását. Nem tudjuk, milyen lehet, amikor ténylegesen a saját osztálytermünkbe lép be a kicsit dominajellegű, kicsit hisztis tanárnő Gertrudis, és
lovaglóostorral vonja felelősségre a „smekkerfiú” Ottót.
Ez esetben az osztályterem ugyanúgy kreált tér maradt, mint a színpad, de egy osztályközösségnek, aki mindennap ott ül, az életterébe sétálnak bele a nagyon is mai alakokra emlékeztető szereplők.
Bánk kezét az aktatáska köti (szó szerint), Ottó egy szinte kokálár csábító, aki a telefonszámát is felírja a táblára. Petur bán Guy Fawkes (Anonymus)- álarc mögé rejtőzködő összeesküvő, Biberach pedig szánalmas, „kukázó” figura. Melinda az, akinek nem sikerült kimondottan jelenkori jellemvonásokat adni, ez valószínűleg az eredeti szereplő jellegéből is adódik: ő megmaradt idealista, szigorú elvű nőnek, aki őrültségében is olyan, amilyennek Katona is megírta.
A szereplők csak a katedránál elevenednek meg,
különben kétoldalt ülnek, takarás nélkül, nézőként. A jelenetek pörgősen váltják egymást, tényleg belefért negyven percbe a „cselekmény”, még ha például Tiborc ki is maradt belőle. Az Ottó és Melinda kapcsolata, valamint ennek következményei teszik ki az előadás felét, a másikat Bánk és az ország vívódása, ezért arra is gondolhattunk: a tizedikes, aki még nem olvasta el, most lehet, hogy el fogja, csak hogy lássa, történik-e „valami” benne.
Kiemelkedően humorosan oldották meg a királyné ellen összeesküvők követelményeinek bemutatását: a nézők petíciót írhatnak alá, amelyben
„nehezményezik, hogy a királyné sanyargatja a népet”.
Bánkot is a „nép akaratára” bízzák, krétával dobálhatná meg a közönség, de persze senki nem meri megtenni, így az előadás a teljes csenddel – mondhatni a semmivel – ér véget. Nincs erkölcsi győzelem, nem „áll vissza a harmónia” (ahogyan ez elemzésekben szerepelni szokott), van ellenben egy kis bohózat, egy kis sitcom, egy kis karakterhumor, és nagyon gyorsan vége van, az ötszakaszos drámához képest mindenképp.
Ennek ellenére a Várótermesek most valahol középen maradtak a sűrítés és paródia között: ha rezümé, akkor túl vicces, ha paródia, akkor túl sok az eredeti szöveg, és még elfért volna néhány poén benne. A kísérlet viszont mindenképpen érdekes, főleg azt lenne érdemes figyelni, hogyan reagálják le, milyen hatással lesz az osztályokban előadott változatoknak.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
