Bögöz: a freskók megújulása megduplázhatja az Árpád-kori templom látogatottságát

A restaurálás folytatásának támogatására Magyarországtól csak ígéretek vannak, sok minden függ a 2013-as román költségvetéstől. Interjú az Új Ezredév Alapítvány vezetőjével, #b#Kovács Örs Leventé#/b#vel.
A bögözi református műemléktemplom komplex restaurálási programjáról tanácskoztak hétvégén a Hargita megyei településen szakértők, döntéshozók, támogatók, az egyházak és műemlékvédő szervezetek képviselői. A konferenciát a magyarországi Új Ezredév Alapítvány szervezte, amely 2009 tavaszán kérte fel Benczédi Sándor műemléki szakmérnököt a restaurálási program koordinálására. Átadták a restaurált faliképeket, ám jelenleg is zajlik a templom teljes restaurálása, és még igen sok munkafázis (fa-, kőrestaurálás stb.) anyagi fedezete hiányzik. Kovács Örs Levente, az alapítvány kuratóriumának elnöke kérdésünkre elmondta, a következő időszakban elvégezhető munkák ütemezését nagy mértékben befolyásolja a 2013 januárjában tárgyalásra kerülő román állami költségvetés.
Eddig milyen forrásokból és összesen mennyi pénzből valósult meg a felújítás?
Kovács Örs Levente: A restaurálási program keretében az ehhez kapcsolódó tanulmányi fázist az alapítványunk finanszírozta 3-4 millió forint értékben. A tervezési fázisban a Hargita Megyei Tanács 2009-től minden évben, egészen napjainkig évente 700.000-1.000.000 forintnyi összeggel járult hozzá a tervezési és kivitelezési munkálatokhoz, a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium pedig a tavalyi támogatás-odaítélés és a közbeszerzési eljárások lefolytatása után 1.780.000 lej kerettámogatási összeget ítélt meg. Ez azt jelenti, hogy a román állam ezen összeg erejéig vállalt kötelezettséget a műemlék templomnak a restaurálására.
A bögözi templom adatlapja az Adatbankban >>
Ebben az évben mintegy 900.000 lejt fizetett ki a munkálatokra a minisztérium, a maradék összeget a következő évek folyamán fizetik ki. Ez nagymértékben függ a román állam éves költségvetésének az elfogadásától, ennek megfelelően ténylegesen a következő évre és az azutáni évekre való ütemezést nagyon nehezen tudjuk meghatározni, hiszen mindig figyelembe kell venni, milyen források állnak magának az államnak is a rendelkezésére, hogy az általa kötelezettségként vállalt keretösszeget kifizethesse.
A projekt végső költségvetése a korábban tervezett 500.000 euró helyett legfrisebb számításaink alapján 600.000 euró körül mozog; mondhatjuk, hogy az eddigi támogatások felhasználásával körülbelül a tényleges keretösszeg egyharmadát sikerült előteremteni.
Milyen ígéretekkel érkezett a konferenciára Sergiu Nistor, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium államtitkára, milyen visszajelzéseket kaptak a román támogatói féltől?
Az államtitkár úr egy komoly ember, nem ígérgetett a választások előtt. Az mindenesetre számunkra pozitív volt, hogy korábban az ő segítségével sikerült az említett állami kötelezettségvállalási keretből kifizetéseket eszközölni. Ez egyfajta biztosíték volt, hogy komolyan gondolja, amit mond. Annyi konkrétum hangzott el, hogy véleménye szerint ilyen jellegű állami kötelezettségvállalás esetében a kifizetéseknek normális körülmények között tovább kell folytatódniuk. Arra ő sem tudott választ adni, hogy milyen költségvetést fogad majd el a román parlament, ez a jövő zenéje. Első körben két hét múlva (december 9-én lesznek a parlamenti választások – szerk.megj.), illetve majd januárban, a 2013-as költségvetés tárgyalásakor tudhatunk majd több konkrétumot ezzel kapcsolatban.
Melyek lennének a felújítás következő, legsürgetőbb feladatai?
Laikus ember szeret mindig dobozolni, tervezni, de a szakemberek azt mondják, hogy egy ilyen jellegű, komplex restaurálási program minden egyes mozzanata szorosan összefügg. Ez azt jelenti, hogy az általunk jelenleg megcélzott farestaurálási feladatok a tetőn és a födémen elvégzendő további munkálatok nélkül nem végezhetők el, ugyanígy a templom belsejében esedékes feltárási és restaurálási munkák is összefüggnek a tetőszerkezet további munkálataival.
Emiatt nagyon nehéz terveznünk. Egy biztos: jelenleg egy vészforgatókönyvet kell kidolgoznunk, mivel elég sok a bizonytalansági faktor: a román állam költségvetése teljes mértékben befolyásolja a további finanszírozást; a magyar közigazgatás részéről visszajelzést ugyan kaptunk, ám tényleges konkrét támogatási szándékot nem bírunk fellelni - ily módon a vészforgatókönyvet léptetjük életbe.
Ez azt jelenti, a mi saját forrásainkat, amelyek jelentősen kisebb összegűek, próbáljuk meg tűzoltás jelleggel bevetni annak érdekében, hogy haladjunk előre, és ne álljon meg a munka. Első körben a hétvégi egyeztetéseknek megfelelően nagy valószínűséggel április folyamán kezdenénk hozzá a tetőn és a födémen elvégzendő munkákhoz, melyek döntő részt fakonzerválási és farestaurálási munkák lennének. Ha minden jól megy, és a román költségvetés lehetővé teszi, akkor amint lehetséges, gőzerővel folytatjuk az ütemezett restaurálási feladatokat is.
Előadást tartott a konferencián Kelemen Hunor volt művelődési miniszter is. Beszéltek esetleg arról, hogy az RMDSZ a választások után hogyan tudna esetleg a továbbiakban is segíteni, miben járulhatna hozzá esetleges korményzati tényezőként?
Nem beszéltünk konkrétan erről, de Kelemen Hunor alapból nyitott témaként kezelte a kérdést, továbbra is a támogatásáról biztosított, és az utóbbi két évben tapasztaltak alapján nem is kételkedünk ebben. Ez egy szakmai konferencia volt, tehát az ő hozzáállása is szigorúan szakmai volt, akárcsak az államtitkárnak. Mindnyájan abban maradtunk, hogy nagyon fontos hetek előtt állunk, utána is egy képlékeny időszak következik, egészen 2013 januárjáig, úgyhogy senki nem tett felelőtlen ígéreteket. Mi nem is vártunk ilyesmire, ez egy fontos szakmai találkozó volt, amelynek keretében át tudtuk beszélni azt, mi az, ami eddig megtörtént, és mi az, amire esélyt látunk a közeljövőben.
Mennyire számít egyedinek a bögözi templom freskókincse, lehet-e akár belőle turisztikai brand?
Ezt a turisztikai szakemberek tudnák megmondani, de én biztos vagyok abban – bár valószínűleg elfogult vagyok –, hogy a freskók restaurálása megduplázza a templom látogatottságát. Egyrészt mert maga a templom egy hihetetlenül fontos építészeti örökségünk, az összes belső műtárgyával együtt, másrészt mert az Erdélybe irányuló turizmus kiemelten kezeli és figyeli az ilyen esményeket. Tehát ez mindenki számára fontos. Borboly Csaba elnök úrhoz hasonlóan mi is úgy gondoljuk, hogy ezek a fejlesztések nem lehetnek öncélúak, és az ilyen beruházások turizmust, kuturális programokat vihetnek a faluba. Ezt igyekszünk mi is kihasználni és amennyire módunkban áll, segíteni. Biztos vagyok benne, ennek kézzelfogható fejleményei lesznek a jövő évtől kezdődően.
MultikultRSS

Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája

Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
