2020. aug. 10. hétfőLőrinc
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Felszabadítottuk Palesztinát" és szabad szerelmet hirdettünk az SKA-P-val

R. T. 2013. július 21. 13:42, utolsó frissítés: 2013. július 22. 09:27

Ilyent eddig a Félszigeten még nem láttunk: az első, de tényleg a legelső gitárakkordnál robbant tegnap a baszk banda.


Ilyent eddig a Félszigeten még nem láttunk: az első, de tényleg a legelső gitárakkordnál robbant tegnap az SKA-P, akik ötven percet várakoztatták a nagyszínpad előtti tömeget, de rögtön kárpótolták is. Majdnem szó szerint fejest ugrottak a színpadra, gitárostul, és már az első szám alatt crowdsurfingre bírtak egy elvetemültebb bulizót.



A provokatívan szókimondó baszk együttes másodjára jár a Félszigeten: először 2010-ben léptek fel a fesztiválon. Akkor azt írtam róluk, hogy biztosan megnyertek rajongónak, de ez ebben a formában nem teljesen igaz. Nem szerepeltek azóta sem a rendszeresen hallgatott dalok listáján, detegnap este megint meggyőztek: amekkora őrületet képesek csapni a színpadon, amekkorát üt a kemény hangzás élőben, nagy kár lett volna akár egy pillanatot is kihagyni belőle.





Az SKA-P a kontrasztok zenekara. Az agresszív ritmushoz sokszor lágyabb dallam társul, a kőkemény punker-kinézethez olyan hang, amelyen kis aranyos gyerekdalokat is el tudunk képzelni, a politikai tartalomhoz bohóckodás. Persze Pulpul (Roberto Gañán) és Joxemi (José Redin) dalai nem éppen bölcső mellé valók, az SKA-P az egyik legkeményebb politikai megmondózenekar a prérin, és a setlistben most is ott volt az összes dal, ami számít, az összes témában, amit magukénak éreznek.

A kemény, sokszor szélsőbalos beszólások olyan dalokban jelentek meg, mint Crimen sollicitationis (a katolikus egyház ellen), América latina ¡¡libre!! (a szabad Dél-Amerikáért), Sexo y religión (a szexuális szabadságért), Intifada (szabad Palesztináért), és persze a sláger, a Cannabis, ami most már több mint tíz éve mindenkinek eszébe jut, ha az SKA-P-ról hall. A színpad előtti tömeg viszont nem valószínű, hogy egyáltalán belegondolt az üzenetekbe – minek, ha időnként random bekiabálják, hogy „skaaaa!”, és elszabadul a pokol?



A baszk banda különben már azzal a puszta ténnyel nyert ügy, hogy a skat és a punkot ötvözi: bármelyikre külön-külön beindulna az önfeledt ugrálás, együtt pedig tipikusan az a buli, amely még a legpunnyadtabb fesztiválozót is három másodperc alatt gyorsítja nulláról százhúszra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS