Egyeseknek tölteléktárgy, de a kritikai szellemet fejleszthetné: a filozófia oktatásáról
B. D. T. 2014. július 14. 12:53, utolsó frissítés: 2014. július 15. 11:06Franciaországban kötelező érettségizni belőle, nálunk a középiskolai oktatás mostohagyermeke. Mi lenne, ha választhatnád mondjuk törci helyett?
Kettős szakot – jelen állás szerint filozófia-idegennyelv specializációt – indítana a 2015-2016-os tanévtől a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete. A kettős képzés – amely mellett természetesen megmaradna a „tiszta” filozófia szak is – vonzó lehetőséget jelentene a felvételizők számára, ugyanakkor a következő tanárgenerációk mozgásterét, elhelyezkedési lehetőségét is növelné egy ilyen dupla szak elvégzése.
Ennek érdekében elindultak már az egyeztetések az egyetem vezetőségével, ugyanakkor a BBTE Magyar Filozófia Intézetének vezetősége a magyar filozófiatanárokkal is konzultált erről és más, a filozófia oktatását érintő kérdésekről a csíkszépvízi VI.“Theórosz” Nyári Filozófus Táborban. Az egyeztetésre Király András oktatási államtitkárt is meghívták, aki végül hivatali teendőire hivatkozva nem jelent meg.
A filozófiaoktatás Romániában több szempontból is mostohagyermeke
a középiskolai oktatásnak: a jelenlegi egyetlen magyarra fordított filozófia tankönyv nem megfelelő minőségű, a szövegrészletek és magyarázó szövegek kevéssé alkotnak koherens egészet; a legtöbb osztályban nagyon kevés óraszámban tanítható; a logikatankönyv idejétmúlt, több mint tíz éves fordítás, ami nem is volt annak idején lektorálva.
A filozófia szakosok helyzete a kevés óraszám miatt általában bizonytalan, ehhez hozzáadódik a tantárgy alacsony presztízsének tényezője, ami sokszor – persze a romániai tanügyi rendszer általános válságához kapcsolhatóan – demotiváló és a tanári pályát választók kontraszelekciójához vezet; 12. osztályban kerül be a tantervbe, ezért általában „tölteléktantárgyként” fogják fel a diákok és az iskolavezetőségek egyaránt, az érettségire készülő hajrában kevés hangsúlyt kap.
A mintegy harminc résztvevő, nagy részük középiskolai és egyetemi tanár a problémák felsorolásán túlmenően megoldási javaslatokat és konkrét cselekvési terveket is megfogalmazott, amivel szerintük javítani lehetne a helyzeten.
Míg például Franciaországban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a filozófia oktatására (középiskolában az egyik legfontosabb tantárgyként kezelik, sőt kötelező érettségi tantárgy, nagyobb jelentőséggel bír, mint a történelem), különös tekintettel a diákok elemző és kritikai készségeinek kialakítására,
Romániában ez egyáltalán nem tűnik prioritásnak.
Ezen változtatna az egyik javaslat, miszerint az érettségin a kétopciós – Románia történelme vagy földrajza – vizsgán a filozófiát is lehessen választani.
Az etika mint új tantárgy bevezetésének lehetősége már 2010 óta létező javaslat, amelyet román egyetemi körök is támogatnának, ennek lehetőségeit és feltételeit is meg kellene vizsgálni a minisztériummal közösen. Az etika bevezetése elősegíthetné a filozófia és kritikai gondolkodás oktatásának presztízsében bekövetkező pozitív fordulatot, emellett a filozófiatanárok mozgásterének lehetőségeit is növelné.
Az 1994 után végzett filozófiatanárok jelenleg nem taníthatnak közgazdaságtant vagy vállalkozási ismereteket; az országos kerettanterven oly módon kellene módosítani, hogy a társadalomtudomány tanára lehessen filozófia szakot végzett is. Ugyanakkor a logika, pszichológia, közgazdaságtan, filozófia tantárgyak mesterségesen elkülönített, egymáshoz szinte semmilyen módon nem kapcsolódó oktatása helyett ezeket összehangoltabb,
holisztikusabb koncepcióval szervesen egymásra kellene építeni.
A filozófiaképzést középiskolai és egyetemi szinten is az alapoktól újjá kellene építeni, ehhez hosszú távú stratégiai tervezés szükséges, ami azonnali sikerrel nem kecsegtet – fejtette ki a magyar nyelvű filozófiaképzés keretkoncepcióját ismertető Veress Károly egyetemi tanár.
A tantervek, tankönyvek készítésénél az alapvető kihívás, hogy a filozófiai hagyomány legfontosabb szövegeinek ismertetése, olvastatása, illetve a filozófiai problémacsomópontok beazonosítása mellett a 21. századi új tapasztalatokkal is szembesüljön, és valahogyan bevonja azokat a filozófiai reflexió terébe. Újra kellene gondolni a filozófia alkalmazását, ehhez pedig tisztázni kell, miként és hogyan lehet gyakorlati a filozófia, hogyan játszik szerepet korunk problémáinak megoldásában.
Jelen tanítási gyakorlat azt mutatja, kevés tanár tudja megteremteni az élő kapcsolódást a filozófiai szövegek és a diákok között, a felolvasás-szövegelemzés módszer kevéssé működik az újabb generációknál. Veress szerint szükség lenne az problémafelvetéseket, példákat, etikai kérdéseket tematizáló háttéranyag kidolgozására középiskolások és érdeklődők számára, amit hozzáférhetővé lehetne tenni az intézet honlapján, ezzel is segítve diákok és tanárok munkáját.
Veress elmondta, a kettős képzés indítására vonatkozó javaslat arra vonatkozik, a BBTE-n mit indítanak a közeljövőben, azonban szerinte
hosszú távon a szabad szaktársítás lenne a megoldás,
az európai felsőoktatási rendszerekben megszokott gyakorlathoz hasonlóan. Erre vonatkozóan szintén lehet és kell szövetségeseket, partnereket keresni.
Visszatérve a kettős képzésre, volt már ilyen a BBTE magyar filozófia tagozatán, a filozófia-kommunikáció szak. A 2011-es oktatási törvény lehetőséget ad erre (dubla specializare), de mintha ténylegesen a hivatalos oktatáspolitika nem akarná alkalmazni; ennek egyik oka, hogy a pénzügyminisztérium ezt akadályozza, hiszen plusz bevételektől esik el az állam, ha valaki két külön egyetemi szak egymás utáni (vagy akár párhuzamos) elvégzése helyett azokat egyszerre járja ki integrált nappali képzési formában.
A másik bürokratikus akadály, hogy kettős szakok akkreditálására nincs megfelelő módszertana a Felsőoktatás Minőségbiztosítási Ügynökségének, az ARACIS-nak (Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior). Hiába akkreditált külön-külön egy-egy szak, összekapcsolásuk – ha különböző fakultásokhoz tartoznak, tehát nem mondjuk történelem-filozófia szakról, hanem filozófia-angol szakról van szó – önálló, új szak létrehozását feltételezi, amit akkreditáltatni kell, és az roppant költséges.
Demeter Attila egyetemi docens, a BBTE Magyar Filozófiai Intézetének vezetője elmondta, valószínűleg egyetlen kettős szakot tudnának indítani, annyira lenne pénzügyi keret, a kérdés az, milyen párosítás lenne a legmegfelelőbb a filozófia mellé. Volt olyan javaslat is, hogy matematikával, természettudományokkal lehetne társítani, ám úgy tűnik, ésszerűbb a bölcsészet területén maradva idegen nyelvvel összekapcsolni.
A tervezett filozófia-idegennyelv szak
négyéves alapképzést jelentene, amit nem tilt explicite a törvény, s a hároméves filozófia szak elvégzése során megszerzendő 180 kreditpont helyett 120 összegyűjtését tenné lehetővé filozófiából, és ugyancsak 120-at a választott idegen nyelvből – vázolták az elképzeléseket a BBTE tanárai.
A találkozón jelen voltak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetői is, akik a filozófiatanárok átképzési lehetőségei kapcsán szóltak hozzá a beszélgetéshez. Veress Károly felvetette, hogy 2 év alatt elvégezhető, POSDRU pályázati alapokból támogatott átképzésre lehetőség lenne, csak az egyetem keretén belül több szakterületet bevonva kellene egy közös rendszert létrehozni és meghirdetni – ezt pedig összehangoltan kellene egyrészt megpályázni uniós alapokból, másrészt koordinálni, lebonyolítani, felvállalni a megszervezését. Burus-Siklódi Botond elnök elmondta, ők civil szervezetként ebbe nem tudnak bekapcsolódni, ám abban tudnak segíteni, hogy felmérjék, hány pedagógus van jelenleg abban a helyzetben, hogy nem jött ki a katedrája, azaz a kötelező 18 óraszám, tehát akiket érintene egy ilyen projekt. Emellett a Bolyai Nyári Akadémia keretében 2-3 évente szerveznének képzést filozófiatanároknak is.
Lászlóffy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke a tankönyvprobléma kezelésére megoldásként ajánlotta az Erdélyi Tankönyvtanács megkeresését az elképzelésekkel (készülnek ugyanis új tankönyvtervek, Dósa Zsolt a logika, Kovács Barna a filozófia tankönyvét gondolja újra.) Lászlóffy elmondta, a tankönyvtanács ki tudna adni kis példányszámban kísérleti tankönyveket.