2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

i2021, i mint identitás: megnéztük Sepsiszentgyörgy kultfővárosi pályázatát

Kertész Melinda Kertész Melinda 2015. november 26. 08:49, utolsó frissítés: 2015. november 27. 10:30

Székelyföld régió nevében pályázik Sepsiszentgyörgy. Vezérfonaluk az identitás lesz, és nem állnak meg a nemzeti identitásnál.


A székelyföldi régióban fellelhető identitások a vezérszála annak a projektnek, amelyet Sepsiszentgyörgy a székelyföldi régió nevében nyújtott be az Európa Kulturális Fővárosa 2021 cím elnyerése érdekében. 2021-ben egy romániai város egy göröggel egyidejűleg viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelynek elnyerésére összesen 14 romániai település adta le a pályázatát. A bizottság az összes pályázatot elfogadta, az elődöntőt decemberben tartják meg, év végén derül ki, hogy melyek lesznek azok a városok, amelyek továbbjutnak a döntőbe, azaz versenyben maradnak a cím elnyeréséért.

A pályázatokat a kulturális minisztérium közzétette a romániai kulturális főváros projekt hivatalos honlapján. A kolozsvári projekt után most a sepsiszentgyörgyi projektet vizsgáltuk meg.


Sepsiszentgyörgy a régió nevében pályázik

Négy várossal – Kézdivásárhellyel, Gyergyószentmiklóssal, Csíkszeredával és Székelyudvarhellyel – közösen pályázik Sepsiszentgyörgy az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre. Mivel csak egy város adhatta le a pályázatot, Sepsiszentgyörgy elvállalta a „zászlóshajó” szerepet mind az öt város nevében. A regionális indulás mellett szólt az is, hogy a pályázó városok egyenként túl kicsik lettek volna ahhoz, hogy egy ekkora projektet önmagukban felvállaljanak. Azonban egymást kiegészítve tudtak választ adni a közös problematikákra, ezért épült rá a koncepció a regionális jellegre.



A székelyföldi pályázat központi témája az identitás kérdése. Azt szeretnék tematizálni, hogy milyen egyéni, illetve közösségi identitások léteznek a régióban, illetve azt, hogy az európai kontextusban miként lehet ezeknek az identitásoknak megtalálni a relevanciáját. A projekt során ugyanakkor felfednék a lappangó konfliktusokat, feszültségeket, amelyek megbeszélésére, felszínre hozására eddig nem volt lehetőség, alkalom.

Az egyik eszköz, amelyet ezeknek a lappangó konfliktusoknak a felszínre hozatalához felhasználnának, az a művészet. A fájdalmak, frusztrációk felszínre hozatalával és feloldásával a pályázat készítői az embereket, a közösségeket is közelebb hoznák egymáshoz, ami szerintük mindenféle fejlődésnek a záloga.


Identitás a nemzeti identitáson túl

Az identitás kérdéskörének megragadása nem szorítkozik a nemzeti identitás keretei közé, bár, ha a székelyföldi vagy éppen sepsiszentgyörgyi identitásformákról beszélünk, akkor bizonyára a nemzeti identitás az, ami a leghamarabb beugrik. Azonban a pályázat az egyéni identitásformákat is érvényre juttatná, hiszen egy város, régió kontextusában nemcsak az etnikai, nemzeti identitásról van szó, hanem gazdag-szegény, nő-férfi, meleg-heteró identitásról is lehet beszélni.



Veres-Nagy Tímea pályázati szakértő, kulturális menedzser a Transindexnek elmondta, hogy a pályázat összeállításában partnerként résztvevő román munkatársak már a pályázat előkészítési fázisában is örültek annak, hogy az identitás kérdésköre kerül előtérbe, mert végre arról is lesz lehetőség beszélni, hogy a régióban lakó románok hogyan élnek egy többségi magyar közösségben úgy, hogy közben országos szinten ők vannak többségben.

„Sőt, ami egy plusz érdekesség, hogy sok székelyföldi román mondta el azt, hogy a román központi média próbálja őket az elnyomott székelyföldi kisebbség szerepébe helyezni, és ahelyett, hogy ténylegesen foglalkoznának velük, egy kirakat közösséget csinálnak belőlük. Ezt a képet is leépítené a kulturális főváros pályázat, és lehetőséget teremtene arra, hogy a kis székelyföldi román közösség és a nagy román közösség nyisson egymás felé” - mondta a szakértő.


A projekt kulturális és művészeti része négy pillérre épül

A pályázatírók szerint a művészet és kultúra az a két tényező, amely egy közösség szellemiségét, fejlődését és beérését a leginkább befolyásolja, amely teret ad a kreativitásnak és innovációnak. A projekt kidolgozói ezen a területen négy célkitűzést fogalmaztak meg.

iCare: Ez a célkitűzés az egyéni és közösségi identitásformák megértését és megértetését segítené elő, ami a feszültségek feloldásához vezethetne. Itt nemcsak a román és magyar identitásokra, hanem a roma identitásra is figyelnének.

iJoin: Itt a közönség bevonásával foglalkoznának. A székelyföldi közönségen túl a romániai és a külföldi potenciális közönséget is bevonzanák a programokkal, amelyek nemcsak számbeli, hanem diverzifikált közönséget céloznak meg. Arra ösztönzik a művészeti, kulturális programok szervezőit, hogy a perifériákat is tekintsék a megnyilvánulások potenciális helyszíneinek.



iBuild: A kulturális és kreatív szektort hoznák össze a gazdasági szektorokkal, a kulturális célokat szolgáló infrastruktúra fejlesztése érdekében. Egy székelyföldi kulturális intézményrendszert hoznának létre és támogatnák a külföldi illetve európai partnerséggel létrejövő projekteket.

iSee Az önreflexióra és alkotásra buzdítanák a művészeket, azt szorgalmazva, hogy a 2021-es év teljes időtartama alatt olyan kortárs művészeti alkotásokat készítsenek, amelyekbe a gyerekeket és a fiatalokat is bevonhatják.


Mennyi pénzt kapna a projekt, és mennyit fordítanának a kulturális tevékenységekre a főváros éve után?

37,5 millió eurót fordítanának az Európai Kulturális Főváros évében a projekt kivitelezésére. Ebből 34,4 millió euró közpénzből, a fennmaradó 3,1 millió eurót pedig a magánszektorból érkező támogatásból vonzanák be. Az összeg 30,6%-át Románia Kormánya nyújtja, Sepsiszentgyörgy önkormányzata 14,2%-ot, a régió 23,35%-ot, az EU 7,6%-ot biztosít, egyéb forrásokból - például a Melina Mercouri-díj, egyéb EU-s és nemzetközi forrás - a fennmaradó 15,8% érkezik.


Hogyan látja magát Sepsiszentgyörgy a Kulturális Főváros évének lejárta után?

Amennyiben Sepsiszentgyörgy elnyeri a kulturális főváros címet, 2022-ben a legmagasabb életszínvonalú, 100 ezernél kevesebb lakosú városa lenne Romániának, amely a gazdasági fejlődést a kulturális élet fellendülése révén érte el. Az individuális és közösségi indentitások megismerését, az identitásbeli különbségek által táplált közösségen belüli feszültségek csökkenését, az identitás szabadon való megélését, a regionális identitástudatot illetve a társadalmi kohéziót erősítené a kulturális főváros éve. Emellett a roma közösség elfogadását segítené, és növelné azoknak a személyeknek a számát, akik büszkén vallják magukat romának.



Egy másik eredmény lehetne azoknak a kultúráknak az elfogadása és felvállalása, amelyek hozzájárultak a régió sokszínűségéhez. Egy sikeres kulturális főváros projekt lezajlása után a régió egy olyan békés környezet lehetne, amely teret enged az emberi frusztrációkból és a kölcsönös megértés hiányából származó feszültségek feloldására, ezeknek a megbeszélésére. Ugyanakkor a megbélyegzés és a sztereotípiák iránti hajlandóság csökkenhetne és nőhetne a társadalmon belüli tolerancia szintje. Választ találhatnának arra, hogy mit jelent az európai identitás, és milyen szerepet játszhat a kontinens jövőjére nézve.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS