2021. május 9. vasárnapGergely
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A leszbikusokat lelövik, ugye?

2016. április 06. 10:04, utolsó frissítés: 10:04

A halott leszbikus szindróma tizedeli a meleg karaktereket a sorozatokban. Az LGBT-közösség megelégelte, hogy tölteléknek használják őket.


Március elején az egyik amerikai sorozatban meghalt az egyik főhős. A rajongók kiakadtak, bojkottot, sztrájkot hirdettek, pár nap alatt háromszázezernél is több tweet született a témában, és mindenki arról beszélt, hogy a producer átverte őket ezzel a halállal.

Hogy miért volt ez az össznépi felháborodás? Mert az Alycia Debnam-Carey alakította karakter leszbikus és fan favorit volt az LGBT-közösségen belül.

Posztapokaliptikus történet, ahol egy leszbikus volt a parancsnok


Az ausztrál színésznő alakította Lexa a CW televíziós csatornán futó The 100 sorozat egyik kulcsszereplőjeként óriási rajongótáborra tett szert, elsősorban az LGBT-közösségen belül, nemcsak a karakter nemi identitása miatt, hanem vezető szerepe is sokaknak tetszett.




A posztapokaliptikus történet szerint a Földet egy atomháború pusztította el, az emberiség utolsó maradéka pedig az űrbe menekült. Az űrállomások összekapcsolódásából született kolónián azonban kezdenek kimerülni az erőforrások, így a tervezettnél száz évvel korábban indítanak expedíciót a Földre. A vezetőség pedig száz fiatalkorú bűnözőt küld le tesztelni, hogy lakható-e a bolygó. Mint ahogy egy ilyen történetben lenni szokott, hamar kiderül, hogy a tinik nincsenek egyedül, és a terület, ahová az űrhajójuk megérkezett, lakott.

Az Alyicia Debnam-Carey alakította Lexa a földiek vezetője, akit viszont egy eltévedt golyó a harmadik évad felénél megöl, pont miután végre beteljesedett a szerelme a sorozat főhősnőjével, Clarke-kal. Ezt a karakterkiírást azonban a rajongók nem hagyták szó nélkül: ilyet, ilyen formában, 2016-ban nem lehet – mondták minden lehetséges fórumon. Mert így a sorozat csak tovább erősíti azt a nagyon rossz sztereotípiát, hogy az LGBT-karakterek csak tölteléknek vannak, akik feláldozhatóak, akik nem élhetnek happily ever after. A kiírás körülményei, vagyis az eltévedt golyóból bekövetkezett halál sokak szerint azért is volt rossz megoldás, mert Lexa megölése nem következett szervesen a történetből, és csak újra megerősíti a sorozatpiacon fellelhető jelenséget, a dead lesbian syndrome-ot, avagy halott leszbikus szindrómát. A másnéven bury your gay temesd el a melegeid jelenség, vagyis ha két egymáshoz vonzódó nő összejön egy sorozatban, akkor az egyiküket hamarosan kiírják belőle, a nézők szerint túl gyakran jelenik meg a sorozatokban, és emiatt egyre olcsóbb húzásnak tartják az írók részéről.




Különccsali - queerbaiting: ebből is elegük van

Mivel a The 100 rajongótáborának nem kis részét szerezte az LGBT-közösség soraiból, a nézők „ queerbaitinggel” vagyis, „különccsali” használatával gyanúsították meg a sorozat producerét, mert félrevezette a közönségét, nemcsak azzal, hogy tavaly nyár óta folyamatosan napirenden tartotta a két főhősnő kapcsolatát, amelyről csupa szuperlatívuszokban beszélt, hanem meg is hívta a rajongókat egy nyilvános forgatásra, ahol az időközben kiírt színésznő is jelen volt. Sőt, a készítők tudatosan használták fel a sorozat promózásakor az LGBT-közösséget, hogy minél nagyobb nézettséget érjen el, mondhatni a Lexa-Clarke párossal adták el a sorozatot, majd amikor a csatorna berendelte az új évadot, akkor megváltak a karaktertől.

Azt is mondhatnánk, hogy egy rétegsorozatban kiírt szereplő halála körüli felháborodás vihar a biliben, mint ahogy sokan voltak azon a véleményen, hogy csak pár frusztrált tini nem tudott kibékülni a sztori ilyen irányba történő alakításával. Az viszont mindenképp beszédes, hogy a karakter halálát követő epizód sorozatminimumot ért el nézettség tekintetében, amit sokan a rajongók bojkottjának tulajdonítottak. Lexa kiírása után a producer, Jason Rothenberg twitterét elöntötték a dühös üzenetek. Ő hetekig nem reagált érdemben a felvetett kérdésekre, végül azonban mondhatni beadta a derekát, és nyílt levelében virtuális Canossát járt, mikor úgy fogalmazott, hogy habár a széria világában senki nincs biztonságban, és bárki, a legkedveltebb karakter is bármikor meghalhat, ennek ellenére a való világ számára készíti a televíziós műsorokat, ahol a negativitás és a fájdalmas sértő témák egyaránt jelen vannak. „Én nagyon sajnálom, hogy ezt nem fogtam fel olyan világosan, ahogy azt kellett volna. Ha mindazt, amit most tudok, már akkor tudtam volna, Lexa halálát másképp alakítom.”



Változhat-e a sorozatok "melegstratégiája"?


De mit is jelent ez a bocsánatkérés? Már mindenképp elgondolkodtató az a tény, hogy egy tévésorozat alkotója bocsánatkérésre kényszerült, miután az LGBT-közösség felháborodott egy meleg karakter halála miatt. Lehet-e precedensértékű ez a visszakozás a sorozatok „melegstratégiáját” illetően? De kell-e egyáltalán egy sorozatnak „melegstratégia”? Az ellenzők szerint ez pontosan olyan erőltetett, mint az „Oscar so white” mizéria, vagy a női egyenjogúság kérdése mindenekfelett. A pártolók szerint viszont így is nagyon egyenlőtlen a helyzet, ami az LGBT-közösség főműsoridős képernyőidejét illeti. Amit még csak erősít az a tendencia, hogy ha képernyőn is vannak, akkor csak töltelékszerepeket töltenek be: nemcsak, hogy egysíkúan vannak megírva, és általában a melegségük az egyetlen tulajdonságuk, hanem mindig feláldozhatóak, ha egy sorozatban feltétlenül meg kell ölni valakit.

Ugyanakkor ez a fajta hangos elégedetlenség, amellyel az LGBT-fanok nemtetszésüket fejezték ki egy sorozat alakítását követően, felvet egy másik problémát is: mi van, ha ezután az írók kétszer is meggondolják, hogy kiírjanak egy meleg karaktert, félve a felháborodástól, ezáltal átesve pont a ló túlsó oldalára, és védett karakterek lesznek, csupán a nemi identitásuk miatt.

Az LGBT-közösség többet érdemel


Debnay-Carey karakterének a halála egész mozgalmat indított el a sorozatrajongó LGBT-közösségen belül, akik azért voltak felháborodva, hogy ingyenreklámnak használják őket, és az őket reprezentáló karakterek nincsenek egyenlő bánásmódban részesítve az egyes szériákban, ugyanakkor elindították a lgbtfansdeservebetter.com oldalt, amelynek keretében adományokat is gyűjtenek a nemi diszkrimináció elleni küzdelemhez. A Lexa halála körüli felháborodást követő időszakban több mint 100 000 dollárt gyűjtöttek össze a The Trevor Projectnek, amelynek az egyik célja, hogy 24 órás lelkisegélyszolgálatot nyújtson azoknak a meleg fiataloknak, akik öngyilkossági gondolatokkal küzdenek éppen amiatt, hogy a környezetük nem fogadja el őket.




Melegek már vannak a sorozatokban, igaz, kevés szereppel

Annak ellenére, hogy elterjedtebbek lesznek a meleg karakterek a sorozatokban, valódi szereppel, kiforrott tulajdonságokkal továbbra sem rendelkeznek, pontosan azért, mert az írók nem számolnak hosszan a jelenlétükkel, és csak azért rakják be őket, mert politikailag így korrekt a mai világban. Ennek köszönhető a meleg karakterek magas halálozási aránya is. A The 100 sorozatban bekövetkező halált követően készült el a statisztika, miszerint 150 leszbikus karakter története ért tragikus véget és halt meg a sorozatokban, ezzel szemben boldog befejezést csak 29 kapott.

2016-ban 10 leszbikus vagy biszexuális karaktert öltek meg a sorozatokban, olyan szériákban, mint a már említett The 100, Jane the Virgin, The Walking Dead, vagy a The Vampire Diaries. A The Walking Dead-es leszbikus karakter, Denise megölése körül is óriási volt az össznépi felháborodás, nemcsak azért, mert pont egy érzelemdúsabb monológ után ölte meg egy nyílvessző, hanem mert a sorozat alapjául szolgáló képregényben nem őt, hanem egy heteroszexuális szereplőt öltek meg hasonló módon.

A GLAAD, a legnagyobb amerikai melegjogi szervezet 2008-ban indította el a Network Responsability Index (NRI) nevű programját, amely minden tévés évadban lekövette a meleg karakterek képernyőn való megjelenést, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A programot 2015-ben leállították, hiszen gyakorlatilag nincs olyan csatorna, ahol ne lennének valamilyen formában jelen a melegek. A tavalytól elsősorban azért küzd, hogy a tévében megjelenő melegek ne a sztereotípiákat erősítsék, hanem minél változatosabb formában mutassák be őket és az őket érintő problémákat.

A GLAAD 2015-ös jelentéséből ugyanakkor kiderül, hogy a 2015-2016-os sorozatos évadban 35 meleg vagy biszexuális karakter volt, ami 4 százalékát teszi ki az összes karakternek. A szervezet tavalyi jelentéséből az is kiderül, hogy az egyes csatornák saját gyártású műsoraiban hány százalékban jelennek meg meleg karakterek is, így a tavalyi évben a FOX műsorainak 45,4, a CW 44,8, az ABC 32 százalékában szerepelnek homoszexuálisok. Akkor ez most sok vagy kevés? Egyesek szerint sok, mások szerint még ez sem elég. Ha azonban azt vesszük, hogy a melegjogi aktivisták általában az össznépességhez viszonyított százalékokkal jönnek, miszerint a társadalom körülbelül 7 százaléka homoszexuális, akiket megillet mondjuk a házassághoz való jog, akkor a 30-40 százalékos műsoridőt akár soknak is gondolhatják egyesek. Az viszont mindenképp elgondolkodtató, hogy ugyanez a szervezet ugyanebben a jelentésben elmarasztalta a History csatornát, mert a saját gyártású sorozatában, történetesen a Vikingekben nincsenek meleg karakterek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS