Csíkszeredaiak írták át az angol történelmet Kolozsváron
Simon Mária Tímea 2016. április 11. 15:21, utolsó frissítés: 15:21A hétvégén megrendezett problémamegoldó versenyen I. Károly angol királynak kockázatelemzés, SWOT-analízis segítségével adtak tanácsot.
A múlt egyik nagy problémája éppen befejezettségéből fakad, ezért a benne megtalálható lehetőségeket sem vesszük észre, és úgy gondoljuk, hogy az események valami sorsszerűségből fakadva történnek meg, mintha másképp nem is alakulhatott volna a történelem. Lehetséges, hogy éppen ezért kedveli olyan kevés középiskolás a történelmet, mert a több száz éves események ismeretét feleslegesnek és használhatatlannak tartják a mai problémáik megoldásában.
Amikor van értelme feltenni, hogy „mi lett volna, ha?”
Habár a vérbeli történészek szakmaiatlannak tartják a mi lett volna, ha? kérdéseket feszegetni, lehet, hogy a precíz „évszámmagoláson” túl időnként érdemes lenne végiggondolni az esetleges más forgatókönyveket is, és éppen ez a végiggondolás adhat egészen másfajta értelmet a megtörtént eseményeknek is.
Ezeknek a lehetőségeknek a végiggondolását tűzte ki célul a hétvégén Kolozsváron megrendezett Problema Solvenda problémamegoldó verseny is, amelyen a középiskolás diákok a sokszor unalomba fulladó, a csak tárgyi tudásra támaszkodó feladatok helyett egy szerepjátékban találhatták magukat: I. Károly angol király tanácsadói voltak, és arra kellett választ adniuk, hogy véleményük szerint a király hogyan tudná folytatni abszolutisztikus uralmát a skótok lázadása után, hogyan reagáljon az ellenzéki csoportok, a parlament és a puritánok erősödésére, honnan és hogyan tudjon pénzt szerezni az üres kincstár feltöltésére, úgyhogy uralkodói státusa ne csorbuljon.
A Problema Solvenda versenyt három éve indította útjára Magyarországon a Mathias Corvinus Collegium és CaseSolvers esettanulmányok. A rendezvény legfőbb célja elsősorban, hogy az üzleti életben használt problémamegoldó eszközökkel megismertesse a középiskolásokat, és hogy felhívja a diákok figyelmét, hogy a történelem az "évszámok" precíz ismeretén túl a tudatos döntésekről is szól.
Romániában is meghonosítanák ezt a fajta versenyt
A Problema Solvenda versenyt idén első alkalommal nálunk is megrendezték, a döntőre április 8-án került sor a BBTE Kommunikáció Karán. A versenyre jelentkezett háromfős csapatoknak egy online tréningen mutatták be a problémamegoldás alapjait, majd a tréninganyagok alapján a résztvevő csapatok egy online teszten logikai feladatokat és egy Napóleonnal kapcsolatos esettanulmányt kellett megoldjanak. Az öt legjobb eredményt elérő csapat került be a hétvégi döntőbe, ahol egyértelmű fölényben volt Csíkszereda, hiszen négy csapat érkezett onnan.
Ha I. Károly SWOT-analízist alkalmazott volna, talán nem a vérpadon végzi
A csapatok 72 órával a döntő előtt kapták meg azt a történelmi problémát, amelyet meg kellett oldaniuk, majd a versenyen egy tizenöt perces prezentációban a három tagú zsűri előtt kellett megvédeniük álláspontjukat olyan, az üzleti életben alkalmazott eszközök segítségével, mint a SWOT-elemzés, az opciós fa, a kockázatok és a hatások bemutatása.
Ha I. Károly és tanácsadói köre tudta volna, hogy mi az a SWOT-analízis és a kockázati elemzés, akkor lehet, hogy más irányt vesz a történelem, legalábbis ez derült ki a hétvégi döntőn. A csapatok különféle megoldásokat vázoltak fel, hogy mit is kellene tegyen I. Károly ahhoz, hogy továbbra is az ő kezében maradjon az ország irányítása: voltak, akik a skót lázadás erős kézzel való leverésében látták a helyes utat, amelyhez a francia királytól kértek volna pénzügyi és katonai segítséget, a nép egyre hangosabb elégedetlenségét pedig “demagóg eszközökkel” csendesítették volna el. Volt csapat, amely a skótok megfékezését egy gazdasági embargó bevezetésével érte volna el, a korszakban egyre nagyobb problémát okozó puritánok ellen pedig az egész országot fellázították volna, elhitetve a néppel, hogy azok a nép, az ország és Isten ellenségei. A pénzszerzési lehetőségeket is többféleképpen látták a versenyzők, voltak, akik a parlamenttel közösen megegyezve új adókat vetettek volna ki az országra, de voltak olyanok is, akik a Brit-Kelet-Indiai Társaságtól szereztek volna rövid lejáratú kölcsönt.
A legtöbb csapat a konfliktus teljesen békés úton való megoldását kizárta, egyetlen egy csapat gondolta úgy, hogy az egyedüli jó megoldás I. Károly eszmeváltoztatása kell, hogy legyen, úgy, hogy a király szakít az abszolutista politikájával, vallási türelmet hirdet, uralkodói jogköröket ad át a parlamentnek, és a gazdaság felvirágoztatásával csendesíti le a népét.
A döntőben résztvevő csapatok így az üzleti életben használt módszerek segítségével fel tudták mérni a korabeli Anglia erősségeit, gyengeségeit és lehetőségeit, majd miután megtörtént az elemzés, megnézték, hogy melyek azok a problémák, amelyeket sürgősen orvosolni kell. Ezután a diákok elkészítették I. Károly opciós fáját, felvázolva a lehetséges kimeneteleket, amelyek mellett vagy ellen kellett érveket hozzanak.
A hagyományos módszerek mellett jó lenne, ha lenne idő az ilyen típusú feladatokra is
A kolozsvári rendezvényen zsűriként jelenlévő Ábrahám Zsolt, a CaseSolvers munkatársa a Transindexnek elmondta, hogy a szervezők elsősorban a problémamegoldás eszköztárát akarták megismertetni a középiskolás diákokkal, és úgy gondolták, hogy ezt a a történelmi közegen keresztül meg lehet valósítani, hiszen minden történelmi esemény hátterében egy megoldandó probléma állt.
Ábrahám hozzátette, hogy ennek a versenynek nem az a célja, hogy a résztvevők ismeretét bővítse, ez elsősorban angolszász oktatási módszerekre épül, amely a megértésen, a továbbgondoláson keresztül tanít. A versenynek két célja van, az egyik, hogy fejlesszék a diákok problémamegoldó készségét,a másik pedig az olyan készségek fejlesztése, mint a csapatmunka, az információk megszűrése, rendszerezése, saját ötletek bemutatása, időkorlát betartása. Ezeknek a készségeknek a fejlesztése a hagyományos oktatásban nagyon elvétve van jelen.
2015-ben a PISA-felmérésen bevezették a kollaboratív problémamegoldási készség mérését is, amelyre jó felkészülési lehetőség lehet az ilyen és ehhez hasonló, csapatmunkára ösztönző verseny.
A Romániában először megrendezett verseny szervezői bíznak abban, hogy a középiskolások számára meghirdetett verseny módszertanát egyre több iskolában alkalmazni fogják, habár tisztában vannak vele, hogy a heti egy órában nagyon nehezen lehet bármi pluszt is hozzáadni a kötelezőhöz. Ezt emelte ki a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola történelemszakos tanára is, aki a diákjait kísérte el a versenyre. A tanárnő szerint habár a módszer nagyon érdekes, és a diákok nagyon sok információt szerezhettek a versenyre való felkészülés ideje alatt, de a heti egy történelem órán nincs lehetőség ilyen típusú feladatok megoldására.
Tibori Szabó Zoltán a Kommunikáció Kar oktatója elmondta, hogy a történettudományban történelmietlen feltenni, hogy mi lett volna, mivel a történelmi tényeket nem lehet megváltoztatni. Annak, hogy itt egy történelmi kontextus keretében egy problémamegoldó verseny történik, nagyon kevés köze van a történelemhez, inkább az élethez, az üzlethez, az ember feltalálóképességének a növeléséhez van köze, és nem a szigorúan vett történelemtudományhoz.
Györffy Lehel, a BBTE Közgazdasági Kar docense szerint az üzleti esettanulmányi versenyeken használt módszerek olyan gondolati keretek, amelyek általában a problémamegoldásokban és ezek logikus, strukturált felvezetésében nagyon használhatóak, és nem érte meglepetésként, hogy ezeket az elsődlegesen gazdasági területen használt módszereket más tudományágban is viszontláthatta.
A versenyen résztvevő 11. és 12.-es diákok a versenyt nemcsak hasznosnak, hanem jó hangulatúnak is tartották, ahol nem a konkrét tényismeretre kíváncsi a zsűri, hanem a logikus gondolkodást, a bemutatási technikát, az érvrendszer kiforrottságát tartja szem előtt.
A versenyen végül a Márton Áron Főgimnázium diákjai, Tamási Eszter, Rancz Bálint és Tankó-Gábor Tihamér győzedelmeskedtek, akik embargóval sújtották volna a korabeli Skóciát. Második helyezést a szintén csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola diákjai, Farkas Krisztina, Biró Szilvia és György Loretta értek el, akik a háborút háborúval oldották volna meg. A harmadikok Mihály Borbála, Balázs Sára, Hegedüs Ágnes, a Márton Áron Főgimnázium diákjai lettek, akik a parlamenttel megegyezve új adónemet vezettek volna be a a skótokkal való konfliktus megoldásának finanszírozására.