Napos oldal vagy árnyékos: időjárástól független nyári olvasmányokat ajánlunk
összeállította: Kovács Bea 2019. július 12. 17:42, utolsó frissítés: 2019. július 15. 10:53Jó ízlésű könyvrajongókat és hivatásos olvasókat kérdezünk arról, hogy 2019 nyarán mibe érdemes szerintük fülig belemerülni.
Vallasek Júlia, irodalomtörténész, egyetemi docens
Elena Ferrante: Tékozló szeretet
A cím magyar fordításban kissé megtévesztő: szirupos-romantikus regényt ígér, de nagyot csalódik az, aki az álnév mögé rejtőző olasz író(nő) első regényébe forró nápolyi éjszakákat, békésen hullámzó, kék tengert és mandolinpengetést vizionál.
Az olasz eredetiben (L’amore molesto) bele van kódolva az a kellemetlen, zavaró, nyugtalanító érzés, amit az anyja öngyilkossága után Nápoly utcáin bolyongó, saját és családja múltját kibogozni, megérteni próbáló leány, Delia érez.
Ahogy Ferrante minden regényében, úgy itt is jelen van az a realista bravúr, hogy egy hanyagul ottfelejtett ruhadarab leírásából többet tudunk meg a viselőjéről, annak múltbeli és jelenlegi élethelyzetéről, kapcsolatairól mintha Sherlock Holmes tartaná a kezében. Jóval többet, mert a tényszerű adatokon túl, mindig felsejlik egy komplex, többnyire az elbeszélő által éppen értelmezésre szoruló érzelmi viszonyrendszer is. Mint minden regényében, Ferrante itt is alapvetően női élettapasztalatokon, nők által megélt élethelyzeteken keresztül jeleníti meg azoknak az embereknek az érzékeny, esendő voltát, akik valamilyen okból kifolyólag képtelenek az alárendelődésre, akik nem tudnak nem szembeszegülni. Ferrante kényelmetlen és fájdalmas emberi helyzetekről, viszonyokról ír kényelmetlenül és fájdalmasan, de mindig érzékenyen és hitelesen.
Keszeg Anna, kultúrakutató
Nyári olvasnivalók dinnyére
Egy friss és egy mérsékelten friss könyvet ajánlok erre a nyárra a transindexolvasó nyaralóknak. Az egyiket a hosszú nyári estékre – 7 és 11 PM, a másikat az intenzívebb strandolós délelőttökre – 9 és 11 AM. (Apropó, hogy hosszúak-e a hosszú nyári esték, valahogy sosem vettem észre: pont olyan gyorsan telnek el, mint a rövid ősziek vagy a hosszú téliek.)
Tehát az esti-ráérős olvasmány egy nagyregény (1036 oldal): Garth Risk Hallberg Ég a városa. A könyvhétre jelent meg az Európánál (sajnos, nincs ebookban, így cipelést igényel), feltettem a bakancslistámra, és aztán Hermann Veronika olyan érzékletesen mesélt róla egy hosszú nyári estén, hogy azonnal megvettem és két nap alatt a felét le is daráltam.
New York, hetvenes évek, punkok, nagy társadalmi különbségek, mitikus vagyonok, melegek, tűzijáték-biznisz, egy tinilány holtteste, az 1977-es New York-i áramszünet a nagyregény hívószavai. A szerző 2 millió dollár előleget vett fel a kötet megírására, mely a valaha volt legnagyobb összeg, melyet egy első regényért kifizettek. Ajánlom mindazoknak, akik egyetlen nagy könyvélményre vágynak a nyáron és akiknek van hely a bőröndjükben. Görögdinnyés olvasnivaló.
A délelőtti könyv Jo Nesbø Macbeth című regénye – ez már tavalyi, 2018-ban jelent meg. Skandináv krimiből sosem elég, de ez most csak egy skandináv krimiszerző, a regény a Macbeth átdolgozása egy hetvenes évekbeli fiktív városra, Fife-ra.
A Trónok harca óta amúgyis szeretünk adaptációkról vitázni, a Macbeth pedig kiváló alapanyag, mert a történet nem vált ugyan médiumot, de korszakot igen, és ennek van egy csomó izgalmas dramaturgiai következménye. Plusz: a politikai hatalomvágy működése is aktuálisabb téma, mint szeretném. Nesbø fife-i rendőr-főkapitányának lavina-érveléses gyilkosságsorozata azt mutatja, hogy a hatalmi játszmák körhintájából nincs kiszállás. Sárgadinnyés olvasnivaló.
Kádár Magor, kommunikációs szakértő, egyetemi oktató (BBTE)
Irvin Yalom neve szakirodalom a pszichoterápiában, de átlépve a regény- és történetírás területére egy érdekes sorozatot alkotott: filozófusok, gondolkodók munkásságát vagy életének egy-egy szakaszát ragadja meg regényeiben, bemutatva a korukat és környezetüket, vázolva a jellemfejlődésüket, beszélgetéseikben pedig visszaköszönnek azok a gondolatok, amelyek későbbi műveikben fellelhetők.
Kezdjük az Amikor Nietzsche sírt regényével: zseniális ötvözés, egyszerre történelmi regény, filozófiai tudomány-népszerűsítés és persze jó érzékkel vezetett jellemrajz, mindez olvasmányos formában. A beszélgetésekben, tépelődésekben itt-ott magára ismerhet az olvasó is. Kezdésnek ajánlom Amikor Nietzsche sírt, majd a Schopenhauer-terápia és a Spinóza-probléma. Utána talán kedvet kap az olvasó a többi regényéhez (Szólok a rendőrnek, Terápiás hazugságok) és terápiás történeteket feldolgozó könyveihez, mint a Szerelemhóhér vagy a Magyar macska átka, esetleg az önironikus, de tanulságos önéletrajzához.
Köllő Kata, szerkesztő, kritikus
Napos oldal (nem, nem Transindex-reklám ez itt, vagyis igen, de mégsem), Egy dadogás története: két könyvcím, mindkettő 2018-as élmény. Az egyik, a „napos”, nyári olvasmány volt (úgy esett, véletlenül), sok év után olvastam újra, a másik, a „dadogós”, téli, mégis bennem ugyanolyan napos hatást generált.
De nekem most – „DE-vel nem kezdünk mondatot...”, na, de ha Vida Gábornak szabad, akkor nekem is – tehát: De nekem most „nyári könyvet” kell ajánlanom, a „napos oldalon való tartózkodáshoz”, ehhez pedig mindkét könyv megfelel. Persze mindkettőnek megvan a maga árnyékos oldala is: mindkettő kíméletlen. Kíméletlenül tragikomikus.
Karácsony Benő regénye 1936-ban jelent meg (először) az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, a Vida Gáboré 2017-ben, a Magvetőnél. Látszólag nincs sok közük egymáshoz, de valahogy mégis van, nem tudom elmagyarázni, hogy mi ez a „köz”. De (már megint ez a DE...) lehet, hogy csak bennem élnek ezek a könyvek úgy, mint kihagyhatatlan olvasmányok, a napos és az árnyékos oldaluk miatt egyaránt. A humoruk, az (ön)iróniájuk, a történeteik, a szereplőik, a történelmiségük, a nyelvezetük, a tér- és időbeliségük, a huszadik századiságuk...a stb., stb. miatt.
Cikkünket reményeink szerint frissítjük.
Nyitókép: Photo by Kinga Cichewicz on Unsplash