2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„A munka sokkal jobban halad: sajnos, mert most mindenki ráér.” Könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. április 17. 16:20, utolsó frissítés: 2020. április 18. 17:45

Megmutatkozik-e az online könyvvásárlásban is, hogy a karanténban többen olvasással töltik a kényszerű szabadidejüket? Hogyan alakulhatnak a kultúrára szánt források? Körkép.


A könyvkiadás a kultúránk és civilizációnk egyik alapja, mégis sokan luxuscikknek tartják, mondta Gálfalvi Ágnes, a Lector kiadó vezetője. Miközben a pandémia sok embernek lehetőséget adott arra, hogy olvasson, a könyvesboltok bezártak és a könyvbeszerzési lehetőségek az online térre korlátozódtak. Hogyan érinti mindez az erdélyi magyar kiadókat?

A megszólalások egybecsengőek voltak a tekintetben, hogy maguk a könyvkiadási munkálatok tovább zajlanak. Szabó H. Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy számukra a kialakult helyzet „nem olyan végzetes”, hiszen a kiadói munkákat el lehet végezni otthonról is, ebből a szempontból nem kellett különösebben átszervezzenek. „Hiszen eddig is a kapcsolattartás – munkatársakkal és szerzőkkel egyaránt – a virtuális térben zajlott.”

Más kiadók is megerősítették ezt, például Hajdú Áron, a Bookart kiadó vezetője is, hiszen mint több más erdélyi kiadó, nem dolgoznak állandó alkalmazottakkal, ezért a kiadói tevékenységet nem érintik drasztikusan a járvány miatt bevezetett intézkedések. Gálfalvi Ágnes ezt a szervezeti formát „könnyű-naszád stratégiának” nevezte, mint a jellemző szervezeti formát. Hajdú kiemelte, hogy mivel külsősökkel dolgoznak, „sajnos most a munka sokkal jobban halad: sajnos, mert most mindenki ráér.” Elmondta, hogy jelenleg három kötet is készülőben van, azaz nyomdakész állapotba hozzák őket, aztán az anyagiak függvényében valamikor majd kiadják. Nincs miért siettessék a folyamatot, mert ha el is készülnének a könyvek a nyomdában, akkor sem tudnák forgalmazni, egyenesen a raktárba kerülnének.

Szilágyi Szabolcs Dániel, a Koinónia kiadói igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy náluk párhuzamosan zajlott a könyvkiadás, a könyvterjesztés és a könyves kávézó működtetése. A járvány miatt a kávézót bezárták és a könyvterjesztés pedig akadozottan, míg a kiadói munka, takaréklángon ugyan, de tovább működik. "Pályázunk, szerződéseket kötünk, kéziratokat gondozunk" - tette hozzá. A mostanra betervezett nyomtatásokat elhalasztották, de igyekeznek mindent előkészíteni, hogy a szükségállapot végén minél rövidebb időn belül kerülhessenek a boltokba és az olvasók kezébe az új könyveik.


A székelyföldi Gutenberg vezetője, Tőzsér László arról számolt be, hogy ők a kiadó mellett egy nyomdát és négy könyvesboltot is működtetnek, és a bezárások miatt leginkább a könyvesboltjaikat érintette a jelenlegi helyzet. Viszont az elmúlt hónapokban a nyomdában és a kiadóban gőzerővel készülnek a Csíkszeredai Könyvvására és a júniusi budapesti Ünnepi Könyvhétre.

„A könyvek egy része már az utolsó pár méteren volt a szükségállapot beállásakor, de volt, amelyiket épp a papírbeszerzés fázisában ért el. Itt a különböző országokra kiszabott korlátozások miatt már lényegesen szűkültek a lehetőségeink, és sokkal nagyobb fejtörést okozott a megfelelő papír beszerzése” – hívta fel a figyelmet egy további gondra Tőzsér. Kifejtette, hogy mivel senki sem tudja pontosan, hogy „milyen világot hoz ez az új helyzet, hogy mennyi ideig tartanak a korlátozások, nem tudjuk milyen mélyről kell majd újraépítkezni. Aggodalommal tölt el ez az állapot, de próbálunk a lehetőségekhez képest pozitívak maradni”. Tovább dolgoznak a kiadói tervünkben szereplő könyveken, akkor is ha bizonytalan, hogy mikor lehet majd célba juttatni a könyveket.

Az 50 éves Kriterion egyik ünnepi eseménye 2019 decemberében. Fotó: Kriterion Facebook oldal. Az 50 éves Kriterion egyik ünnepi eseménye 2019 decemberében. Fotó: Kriterion Facebook oldal.


A könyvkiadóknak nemcsak a könyvesboltok bezárása jelent komoly problémát, hanem általában a kapcsolattartási lehetőség az olvasókkal, hiszen számtalan esemény lehetetlenné vált. Nemrég megírtuk, hogy a Kriterion pl. számos eseménnyel készül 2020-ra, megemlékezve a kiadó 50 éves létezéséről. Ezzel kapcsolatban Szabó H. Gyula elmondta, hogy az események halasztódnak, de mivel eleve nem úgy tervezték, hogy magukat ünnepeljék, hanem a kiadó és általában a könyvkiadás múltjáról és jelenéről, bizonyos kérdésekről együtt gondolkodjanak másokkal, a halasztás nem olyan súlyos gond. „Hogy ezek az alkalmak az 51-ik esztendőben, vagy az 52-ik első felében zajlanak le, olyan nagyon nem változtat” - vélekedett.

A kiadó vezetője elmondta, hogy régóta tervezik, hogy megújítják a honlapot és az elektronikus vásárlásra is berendezkednek, hiszen ez az egyik korszerű kapcsolattartási lehetőség. „Nem a koronavírus miatt terveztük, de nyilván most ez a helyzet sietteti a folyamatot” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy jelenleg ezen dolgoznak, tárgyaltak már a szolgáltatókkal. Viszont ez sem egy gyors folyamat, mivel az online szakembereknek most nagyon sok munkájuk van.

A Lector kiadó vezetője szerint a kialakult helyzetet – amellyel az erdélyi magyar könyvkiadás szembesült – csak állami segítséggel lehet átvészelni anyagilag, mert többnyire kis, tőke nélküli vállalkozásokról van szó, amelyek nagyon törékenyek.

„Ez némiképp megkönnyíti a dolgunkat, de a szokásos tavaszi bevételeink attól még hiányoznak” – utalt a könyvvásárok elmaradására, amely a kiadók bevételeinek jelentős részét szokta biztosítani. Másrészt aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az állami, főként Magyarországi pályázatok sem fognak érkezni a megszokott rend szerint, hiszen észlelhetőek erre utaló jelek.

„Általában a közemberek, de a politikusok is, gyakran úgy gondolnak a kultúrára, mint egy nélkülözhető valamire, mint egy »luxuscikkre«, pedig a maga organikus bonyolultságában stratégiai fontosságú: nélküle nem fenntartható az emberi civilizáció” – fejtette ki véleményét, hozzátéve, hogy ebben az organikus kulturális képződményben, ha a legkisebb könyvkiadó is kiesik, azt megszenvedi az egész „kulturális szervezet”.

Gálfalvi Ágnes szerint sokat hangoztatják az online értékesítést – a Lector kiadványai is megtalálhatóak több online könyváruházban – de egy hónap után már meg lehet vonni a mérleget. Ebből az derül ki, hogy bár lehet, hogy sokan olvasással töltik a kényszerű szabadidejüket, de az a könyvvásárlásban nem feltétlenül mutatkozik meg. A Lector annak ellenére, hogy nagyon sok energiáját elvonja maga a fennmaradás, a megszokott napirend betartása, reménykedve készül az őszi könyvvásárokra, arra számítva, hogy a tavaszi-kora nyári kieséseket valamelyest pótolni tudják.

Az állami támogatások, pályázatok kapcsán Szabó H. Gyula is aggodalmát fejezte ki: „Most vannak folyamatban a pályáztatások, de mivel ezek túlnyomó többsége állami pénz – amelyet ilyen vagy olyan formában lehet megpályázni – szinte biztos, hogy valamilyen szűkítések lesznek.” Az anyagi források kapcsán beszámolt arról, hogy vannak intő jelek, de bízik abban, hogy nem lesz olyan súlyos a gazdaság helyzete, hogy a költségvetés ne bírja el.

A Bookart igazgatója szerint is egy nehéz kérdés az anyagi támogatások helyzete, hiszen sokak számára „egyértelmű, hogy az ilyen válság-programoknak mindig a kultúra a legfőbb vesztese”. Viszont, mivel a Bookart kevés címet ad ki évente, négy-öt-hatot, azt általában meg is tudja finanszírozni saját alapokból. „De meglátjuk, hogy mi lesz, egyelőre semmi biztosan nem lehet tudni. Bár most azok a kiadók, akik kizárólag a pályázati lehetőségekből tartották fenn magukat, azok lehet, hogy felül kell vizsgálják a lehetőségeiket” – mondta még Hajdú.



Az Exit kiadónál is tovább működik a könyvkiadás, mondta el Nagy Péter ügyvezető igazgató, akiket ugyancsak érint a könyvesboltjuk bezárása. Az online értékesítésről viszont jobb véleménnyel van: „Azt nem mondom, hogy az online át tudta venni azt a forgalmat, amit a könyvesbolt és az azelőtti online bolt jelentett, de viszonylagosan megközelíti. Ha értékes reklámmal az ember megtűzdeli, akkor tud működni” – mondja a kiadó vezetője. Azt is kifejtette, hogy náluk például működik egy projekt, amelyben sorban bemutatják az erdélyi kiadókat – hiszen azért született az Idea Könyvtér, hogy valóban terepet adjanak ennek. Ugyanakkor bevezették a kolozsvári kiszállítást is, hiszen a járványig postai futárszolgálattal csak máshova juttatták el a megrendeléseket.

Az Idea Könyvtér könyvesboltja a kolozsvári Vallásszabadság Házában most zárva, de a könyveket házhoz szállítják. Fotó: Idea Könyvtér Facebook oldal. Az Idea Könyvtér könyvesboltja a kolozsvári Vallásszabadság Házában most zárva, de a könyveket házhoz szállítják. Fotó: Idea Könyvtér Facebook oldal.


A jövőt illetően továbbra is az új könyvkiadványok megjelentetésén dolgoznak – amelyeket aztán meg lehet rendelni online. „Megpróbálunk nem hátradőlni és siránkozni, hanem a szükséges óvintézkedéseket betartva dolgozunk itthonról, és mindenkit arra bátorítunk, hogy ha teheti, akkor olvasson – ezzel is hozzájárulnak az erdélyi magyar (és nem csak) könyvkiadók fennmaradásához” – zárta beszámolóját Nagy Péter.



A Koinónia online könyvterjesztése is „szépen megizmosodott ebben az időszakban, ez vált a fő eladási csatornánkká” – ismertette a helyzetet Szilágyi Szabolcs. Bár elmondása szerint a webáruházuk „eléggé elavult, döcögősen működik”, ennek ellenére hiánypótló és jó szolgálatot tesz, hiszen nagyon széles körű kínálatot szolgáltatnak. Egyúttal köszönik az olvasók türelmét, akik „igazán kiérdemelték, hogy egy teljesen új online áruházat hozzunk létre a részükre a közeljövőben” – jelentette be a tervezett újítást.

A Gutenberg is igyekszik online tartani a kapcsolatot a közönséggel. A kiadó vezetője kiemelte, hogy mindig külön odafigyeltek a gyerekekre, mint célközönségre, és ez most is folytatják: csupán átköltöztették az online térbe, ahol csütörtökönként délután öt órától mesével, játékkal, kézműveskedéssel várják őket. A felnőttek számára is nyújtanak a könyveken túl is valamit, azaz egy készülő könyv alkotói folyamatába engednek betekintést: „László Noémi és Kürti Andrea rendhagyó módon készülő könyvét, a Darázsolást osztjuk meg velük hétről hétre” - hívta fel a figyelmet Tőzsér László, aki szerint fontos kreatívnak maradni a nehéz időszakban is.

A nehézségekkel ők is hamar szembesültek, egyrészt a boltok bezárása, másrészt a könnyvásárok elmaradása miatt, így a hagyományos eladásaik nagyon hamar, nagyon lecsökkentek szinte nullára, bár az online forgalma enyhe emelkedést mutat. Viszont mivel az oktatás is online térbe került, több jelzés érkezett, hogy problémát jelent a házi olvasmányok beszerzése. „Hamar léptünk és kidolgoztuk a rendszert, hogy a raktárunkon lévő könyvekből választhassanak az érdeklődők. Csíkszeredába – mivel helyileg itt van a raktár – ingyen szállítjuk a könyveket, az ország többi részére futárszolgálaton keresztül – vázolta az újítást Tőzsér.

A pályázatokat ő is nagyon szükségesek tartja a kiadó és a vásárló szempontjából egyaránt: álláspontja szerint a könyvek ára a kis példányszámok miatt lényegesen megnő, ezért pályázatok nélkül vagy a könyvek minősége romlik, vagy az áruk emelkedik meg lényegesen. „Egy kiadó nem támaszkodhat teljes mértékben a pályázatokra, önerőből is hozzá kell járuljon a könyvek előállításához, de a pályázatok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy egy költségesebb előállítású könyv is hozzáférhető áron juthasson el az olvasóhoz. Pályázati források nélkül komoly kihívásokkal fogjuk szembetalálni magunkat” – hívta fel a figyelmet a problémára.

Lector könyvkiadványok a tavalyi áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ami az idén elmaradt. Fotó: Lector Kiadó Facebook oldala. Lector könyvkiadványok a tavalyi áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ami az idén elmaradt. Fotó: Lector Kiadó Facebook oldala.


A Mentor Könyvek Kiadó vezetője, ifj. Király István szerint nehéz megmondani, hogy merre tart a jelenlegi helyzet. „Jelen pillanatban nincsen valós képünk arról, hogy vásárolják-e a könyveinket vagy sem, hiszen a helyi könyvesboltok, az erdélyi partnerek, akik havonta jelzik a mutatókat és küldenek fogyásjelentést, zárva vannak, csak online boltjaikból értékesítenek, a magyarországi boltok pedig háromhavonta küldenek eladási jelentéseket. Akármennyire is derűlátó vagyok, be kell látnom, hogy most teljes mértékben a támogatásoktól függünk. Ami viszont tényleg szomorúságra ad okot, hogy 2019 szeptemberében beküldött, nyertes pályázatra nemhogy a megítélt támogatást, de még a szerződést sem küldte el a »pályáztató szerv« – jelezte a vezető a probléma mélyebb vonatkozásait. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdélyi kis kiadók nem engedhetik meg maguknak, hogy piackutatásokat végezzenek, s már csak emiatt is kiszolgáltatottabbak.

Elmondta, hogy ők is észlelik, hogy a közösségi média felületein az jelenik meg, hogy a bezártságban sokan olvasással töltik szabadidejüket, „és a könyv adja vissza azt a feltétel nélküli szabadságérzetet, amit korábban, még a járvány előtt érzett. Hogy ez mennyire valós? Nem tudhatjuk. Mint ahogyan azt sem tudhatjuk, hogy akik olvasnak, frissen vásárolt, vagy már régóta polcon heverő könyveket olvasnak" – fejtette ki.

Véleménye szerint ehhez hasonlóan arról sem lehet pontos képet alkotni, hogy a közeljövőben az embereknek mennyire lesz pénzük arra, hogy könyvet vásároljanak, hiszen a járványnak erősen negatív gazdasági hatásai lesznek. A megszorítások kapcsán megjegyezte, hogy azok szükséges és ésszerű lépések voltak. „És biztos vagyok benne, hogy amikor újra lesznek könyvvásárok, könyvfesztiválok, semmivel sem lesz levesebb érdeklődő, mint korábban. Legfeljebb a vásárlókeret lesz szűkebb (rövidtávon), de idővel minden helyre áll” – fejtett ki véleményét.

Nyitóképen: gyerekfoglalkozás a Gutenberg nyomdájában, még a járvány előtt. Fotó: gutenbergkonyvesbolt.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS