2020. aug. 9. vasárnapEmőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Életünk közösségi, társadalmi vonatkozásai: miért fontos a szociológia, az antropológia és a szociális munka?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. július 07. 13:44, utolsó frissítés: 14:16

Veres Valérral, a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézet vezetőjével beszélgettünk. (x)


Az európai tudományosság egyik megalapozója, Arisztotelész, úgy határozta meg az embert, mint zoon politicon, amit úgy szoktunk magyarítani, hogy az ember közösségi vagy társadalmi lény. Mit jelent ez a közösségiség vagy társadalmiság? Ezzel összefüggésben mi a szociológia?

- Az, hogy az ember közösségi vagy társas lény, azt jelenti, hogy az ember a maga teljes lényében közösségben, társadalmi kapcsolatokon keresztül tudja megélni magát, nem magányosan, elszigetelve. A szociológia tulajdonképpen az emberi életnek ezt a közösségi, társadalmi vonatkozását vizsgálja: a társadalmi cselekvési formákat, a társadalmi jelenségeket – és ha tág értelemben vesszük a szociológiai tudományokat – akkor megoldásokat is keres a beazonosított problémákra.

Az, hogy társadalomban élünk, átjárja és meghatározza az életünket, legyen szó szerelemről, vallásról, nemzetiségi hovatartozásról, sportról, divatról stb. Miben találjuk meg ennek az alapját?

- Ezek mind-mind olyan aspektusok, amelyek az ember társadalmiságának a megéléséhez hozzátartoznak, amelyek mögött az áll, hogy az ember értékek és normák mentén szervezi meg az életét, közösségét, tevékenységét. Az értékek és normák pedig társadalmilag jönnek létre, például még akkor is, ha az ember egyénileg megpróbál egy saját szemléletmódot kialakítani. Mert tudjuk, hogy ez csak az individualizáció folyamata révén alakulhatott ki – korábban sokkal erősebb volt az értékek és normák a kollektív jellege. A társadalmilag kialakult értékek és normák minden jelenségben megjelentek és meghatározzák az élet minden területét.


Még ennél tovább is lehetne menni, hiszen a legfrissebb kutatások már a biológiában és a genetikában is érdekes összefüggéseket tárnak fel, abban az értelemben, hogy az ember által megélt erős társadalmi jelenségek befolyásolják azt a genetikai információt, amit továbbadunk; bár ezt a biológusok tiszte elmagyarázni. Ma már a természettudományokban is egyre jobban megjelennek ezek az társadalmi kölcsönhatások. Tehát kiderült, hogy a dolgok bonyolultabbak ezen a téren is, mint ahogy ezt korábban gondolták.

Ma egy bonyolult globális világban élünk. Melyek a legégetőbb problémáink, globális és lokális szinten?

- A lokális és globális problémák sok esetben eltérnek, de közben szoros összefüggéseket is találunk közöttük. Az egyik nagyon súlyos probléma mindenképpen a szegénység. A szegénység generálja – egyéb tényezők mellett – a migrációt, aminek nagyon sokféle formája van. Gondolhatunk a menekülthullámokra vagy az illegális migrációra, de beszélhetünk az Európán belüli, legális migrációról is. Ez Románia esetében olyan mértékű, hogy az minden életterületet nagyon markánsan meghatároz.

Egy másik fontos probléma a nemzeti és etnikai konfliktusok, a kisebbségi helyzetek kezelése. A világ számos részén ezek kegyetlen háborúkat jelentenek, máshol „csak” feszültségekként, kellemetlenségekként, egyenlőtlenségeket generálva vannak jelen. Ez ugyancsak egy olyan probléma, ami minket is érint, hiszen Romániában is több kisebbség él, és léteznek etnikai feszültségek.

Ezzel összefüggésben beszélhetünk az előítéletességről és a diszkriminációról, de akár külön jelenségekként is vizsgálhatjuk. Az amerikai társadalomban kialakult feszültségeknek, lázongásoknak – amelyeket most tapasztalhatunk – ez a jelenség az egyik mozgatórugója.
A környezettudatosság, az életmódok is meghatározóak, ma a természettel való viszony is meghatározó, fontos, globális probléma lett, aminek megvannak a jelentős társadalmi vetületei.

A problémákat hosszasan sorolhatnánk. Sőt, ezek a dolgok összefüggnek egymással, egyik meghatározza, áthatja a másikat.



A Szociológia és Szociális Munka Intézet, tanszékcsoport hogyan próbál mindezzel szembenézni? Például milyen képzési keretet tart fenn? Hogyan jelenik meg ebben a kisebbségi létállapotunk?

- A BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet keretében teljes magyar nyelvű képzés működik, amelyek négy program által valósulnak meg: szociológia, antropológia, humán erőforrás és szociális munka szakok vannak. Mind a szakokon zajló képzésben, mind a kutatási témákban hangsúlyosan megjelenik a kisebbségi helyzet kutatása: az etnikumközi viszonyok, a nemzeti kisebbségi identitás, vallásosság, szabadidő, sport és az előítéletesség, a diszkrimináció, a migráció és munkaerőpiaci, jövedelmi egyenlőtlenségek, a gazdaság és a kisebbségi helyzet összefüggései markánsan megjelennek.

Megpróbáljuk ezeket az eredményeket és az érintett problémákat a nemzetközi tudományosság számára is érthetővé tenni. A problémák feltárásában nagyobb szerepe van szociológia és antropológia szakmáknak, ahol nem egy esetben külön tantárgyak épülnek egy-egy problémacsomó köré. A másik két szakirányunk hangsúlyosabban gyakorlati jellegű, ott a kialakult kérdések és problémák megoldásait, kezelésmódjait, a fejlesztési lehetőségeket tanulják meg a diákok. És ezen a téren is bőven akad téma, amivel foglalkozni kell Erdélyben.

Az intézet honlapján is láthatjuk, a teljes képzési ciklus jelen van, azaz alapképzés, mesterképzés és doktori iskola is.

- Igen, így van. Az említett négy alapképzési szak mellett – szociológia, antropológia, humán erőforrás, szociális munka – négy darab mesterképző szakirány működik. Igaz, hogy nem indul minden évben mind a négy, de évente legalább három elindul. Az egyik a Településfejlesztésben alkalmazott szociológia, a másik a Humánerőforrás menedzsment és szervezetek szociológiája, a szociális munka területén pedig egyrészt a Tanácsadás a szociális szolgáltatások területén, illetve másrészt a Mentálhigiéné a szociális munkában.



A doktori képzés egy közös román és magyar doktori iskola keretében valósul meg, ahol a magyar mondhatni külön tagozatként működik. Így lehet magyar nyelven előadásokat hallgatni, lehet magyar nyelven doktori vizsgákat tenni, illetve a doktori disszertációt magyarul lehet megírni és megvédeni. A magyar intézet részéről három doktori kutatást irányító szakember van, akiknek számos tutor segíti a munkájukat a doktoranduszok irányításában.

Az alapképzések között kiemelném az antropológiát egy szempont mentén, éspedig, hogy ez egy kisebb szakterület. Az antropológia a többségi nyelvű egyetemi képzésekben ritka, s ha megnézzük a környező országok kínálatát is, akkor kiderül, hogy nem sok helyen lehet ezt tanulni. De nálunk, mint egy nagy egyetemen, a kisebb és ritkább szakok fenntartását, működtetését fontosnak tartjuk.

A formális egyetemi képzési keret mellett még milyen kiegészítő lehetőségek vannak?

- Több háttérintézmény létezik, amelyek a tehetséggondozáshoz járulnak hozzá. Elsősorban a Max Weber Szakkollégiumra gondolok. Ennek a munkáját segíti a Max Weber Társadalomkutatási Alapítvány, s így sikerült egy elég gazdag, mondjuk úgy, hogy „szervezeti CV-t” kialakítani, önálló infrastruktúrával, saját székházzal, külön könyvtárral. Rendelkezik olyan térrel, ahol a diákok tanárokkal közösen vagy önállóan tudnak dolgozni, kutatni, egyéb tevékenységeket szervezni. A Szakkollégium most már két programot működtet, van a HR+, és a már „klasszikus” szociológiai vonal. Ebben a keretben kutatási programok esetében ösztöndíjakat is szoktunk adni a diákoknak. Ezeket a programokat a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet is támogatja, azaz onnan is kapnak a diákok időnként támogatást.

Vagyis elmondható, hogy az egyetem egy szélesebb körű intézményhálózatban van beépülve, amelyek támogatják, kiegészítik az ott zajló képzési tevékenységeket. Hogy állnak a kutatással? Hogyan biztosított a publikálási lehetőség? Milyen más akadémiai intézményekkel van élő kapcsolat?

- A publikálási lehetőségekkel kezdem: működik az Erdélyi Társadalom című társadalomtudományi szakfolyóiratunk, ami elsősorban olyan tematikákban gondolkodik, amely kapcsolódik a kisebbségi, erdélyi léthez, de természetesen nyitott a magyarországi vagy mások témák és kutatók előtt is. A lap online is elérhető, és különböző nemzetközi adatbázisokban jegyzett szaktudományos folyóirat, amely évi két számmal jelenik meg. Tehát megjeleníti a kutatási eredményeket, és ez által teret ad a romániai magyarság kérdéseinek.

Ami a kutatási intézményes együttműködéseket illeti, elsősorban két kisebbségkutatással foglalkozó szervezetet emelnék ki, amelyek sajátos helyzetünkből adódóan a fő partnereinknek tekinthetőek: a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, illetve a magyarországi Társadalomkutató Kutatóközpont keretében működő Kisebbségkutató Intézetet – tehát lényegében a román és a magyar állam közfinanszírozású kutatóintézeteiről van szó. Ezekben a hálózatokban működő kutatókkal szoros együttműködésben vagyunk, közösen megpályázott kutatási projektjeink vannak.

A magyarországi nagy egyetemek a legszorosabb partnereink az oktatás terén, kiemelném a BCE-t ELTE-t, Debreceni Tudományegyetemet. Ezen kívül más intézményekkel is szoros kapcsolataink vannak, külföldi egyetemekkel, ahol hasonló érdeklődéseik jelennek meg, például az Amszterdami Egyetemmel vagy a Leicesteri Egyetemmel. Ugyanakkor jó viszony és együttműködés van a román szociológiai vonallal, amelyen keresztül esetenként mi is részt veszünk különböző együttműködésekben, amelyek rajtuk keresztül valósulnak meg. Például a Román Szociológiai Intézet nagyon jó viszonyt tart fenn a CEU Szociológia Tanszékével, több vendégtanár érkezik onnan, de mivel többen nem beszélnek magyarul, ezért mi nem tudjuk teljesen integrálni a képzésbe, de az előadásokat meghallgatjuk, az előadásokba, műhelyvitákba bekapcsolódunk mi is.

A román kollégákkal való együttműködésben külön ki kell emelnem, hogy egyes alkalmazott területeken, mint amilyen például az etnikumközi viszonyok, migráció, társadalmi inklúzió és roma integráció, gyermekvédelem, a gyerekekkel szembeni abúzus, a családon belüli erőszak, ezek megelőzésében és kezelésében a Szociális Munka tanszékünk és a román intézet egy része közös programokat működtetnek. Emellett további szoros együttműködési hálózatok léteznek más jelentős európai szintű intézményekkel, amelyekkel nemzetközileg beágyazódott tudományos programokban vettek részt. Ezek a teljesítmények nemcsak Romániában kiemelkedőek, hanem az egész térségben, Közép- és Kelet-Európában is relevánssá teszi a mi egyetemünket, karunkat. Itt jelentős munkákról, minőségi publikációkról és széles vizibilitásokról van szó.



Tehát, ha valaki kutatóként, akadémiai szférában szeretne pályát kezdeni, az itt megtalálhatja a számításait?

- Igen, aki elméleti, vagyis tudományos kutatói pálya felé orientálódik, annak a munkáját segíteni tudjuk, az érdeklődésének megfelelően megtalálhatja nálunk a helyét. De éppígy gyakorlati vonatkozású programjaink is vannak, és ezen a terepen is megvannak a kapcsolataink más intézményekkel, főként a civil szférával. Például a Gyulafehérvári Caritasszal, a Diakónai Keresztény Alapítvánnyal, a CIVITAS-szal, amelyek a legkomolyabb és legnagyobb szociális munkát végző szervezetetek a térségben. A konkrét társadalmi beavatkozást igénylő, felzárkóztató szervezeteknek, mint egyetem, főként az elméleti-kutatói komponenseit tervezzük, szervezzük, viszont mivel együtt végezzük ezeket a programokat, a tényleges gyakorlati tevékenységekbe is bekapcsolódnak a diákjaink. Sok esetben a képzés után itt vállalnak munkát, ezekben a programokban.

Minden irányba magas szinten be vagyunk ágyazódva, nem csak a kutatási-tudományos vonalon, hanem a tényleges, konkrét, gyakorlati problémamegoldásban is. Mindkettőt komoly elköteleződéssel vállaljuk és csináljuk – amikor nincs rá keret, akkor önkéntes alapon is folytatjuk a munkát, bár érthető módon így kisebb hatásfokkal tudunk dolgozni.

Ha valaki nem kutatóként, és nem is szociális munkásként szeretne elhelyezkedni, akkor milyen kompetenciákat, képességeket, praktikus tudásformákat sajátíthat el, és azok hol érvényesíthetőek?

- Ha valaki például egy olyan településfejlesztési szakember szeretne lenni, aki nem feltétlenül szociológiával, vagy szociális munkával akar foglalkozni, hanem abban érdekelt, hogy egy adott település fejlődjön, akkor erre vonatkozó kompetenciákat tud szerezni, ha végigjárja az alapképzést és a szakirányú mesterinket. Itt elsajátítható, hogy hogyan kell jó pályázatokat megírni, hogyan kell megfogalmazni és leírni a problémákat, milyen a helyzetnek megfelelő megoldásjavaslatok vannak, milyen joggyakorlatok vonatkoznak ezekre, stb. Több területre kap rálátást, kezdve a szociális kérdésektől a gazdaságon át a konfliktuskezelésig. Azaz nagyon sok területről kapnak információkat és használható tudást a diákok. A terepgyakorlatok keretében gyakorlati szakmai jártasságra tehetnek szert, olyan programok használatát sajátíthatják el, amelyek különféle tevékenységekben használhatóak, segítheti a munkájukat.

A humán erőforrás szakemberképzésben másfajta készségeket sajátíthatnak el. Például a szervezeti elemzések és diagnózisok elkészítését, a munkaerő elemzését, interjúztatását, értékelését és a fejlesztését, és az ehhez a területhez szükséges egyéb kompetenciákat és jártasságokat.

A szociális munka területén ismét csak számtalan gyakorlati készséget és praktikus tudásformát lehet elsajátítani, amelyeknek kézzelfogható hasznuk, hatásuk van. Az egyénekkel és a csoportokkal való munka, a közösségfejlesztés, a nehéz helyzetben lévő családokkal való foglalkozásig, sok minden felmerül.



Ön miért választotta a szociológiát?

- Sokan azt hiszik, nem vagyok őszinte, mikor azt mondom, hogy már középiskolában tudtam, hogy szociológus akarok lenni. Na jó, bevallom, nem voltam egészen határozott, hogy pont a szociológia lesz, de tudtam, hogy valami hasonló szakmát fogok választani. A történelem is érdekelt, de mindig volt bennem egy valamiféle tettrekészség, ami ugye a történelemmel kicsit nehezen jöhet össze, mivel az a múlttal foglalkozik – én a jelennel akartam foglalkozni. A múlt is fontos, kell ismerjük, mert meghatároz minket: annak a reális és helyes feltárása alapvető. De ezért végül mégiscsak a szociológia mellett döntöttem. Mert annyira erős volt bennem az a vágy, hogy egyrészt megértsem, ami körülöttem történik, másrészt mert valamit akartam tenni, segíteni, változtatni, hogy kezeljük, megoldjuk a felmerülő társadalmi problémákat. Kezdve a román-magyar kérdés feszültségeitől, a társadalmi fejlődésig és fejlesztésig, vagy hogy valamit kezdjünk a szegénységgel, az egyenlőtlenségekkel, elkezdeni a felszámolását – ezek mind-mind fontos problémák, és valahogy a magam részéről szerettem volna hozzájárulni.

Ki ne válassza a szociológiát? Mi a döntő pontja az ott kínált képzésnek – mi az ami nélkül nem érdemes nekifogni?

- Akiből hiányzik az empátia. Annak lehet, nem ez lenne a legjobb képzés. Mert itt fontos, hogy többé-kevésbé belelássunk, beleérezzünk a társadalomnak abba a szeletébe, amit vizsgálunk, hogy legyen bennünk megértés – egyáltalán akarat, hogy meg akarjuk érteni azt a világot, amit kutatunk. És ahhoz, hogy ezt jól is csináljuk, hogy a munka élvezetet is jelentsen számunkra, hogy tényleges odaadással tudjunk szakmailag működni, ahhoz kell az empátia és az őszinte érdeklődés. Nyilván több készség is kell az ilyen munkákhoz, de a legtöbbet éppen az egyetemi képzés során fejlesztik ki a diákok.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS