2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Európa nyári olvasmányajánlója: járványok, háborúk és persze szerelem minden mennyiségben

G.L. 2020. augusztus 12. 14:05, utolsó frissítés: 14:57

Válogatottan jó könyvek ahhoz, hogy utazás nélkül, képzeletben idén nyáron is felfedezhessük Európát.


Évről évre összeállítunk egy listát arról, hogy mit ajánlunk nyári olvasmányként. Tavaly például hivatásos olvasókat kértünk meg arra, hogy mondják meg, mit lenne érdemes időjárástól függetlenül a kezünkbe vennünk. Idén a járvány körüli őrületben ugyan nem állítottunk össze ilyen válogatást, készített viszont egy ajánlót az Európai Tanács, hogy ezen a kevesebb utazással járó nyáron képzeletben felfedezhessük Európát.

Arra kérték az EU-hoz delegált állandó képviseleteket, hogy az országuk irodalmi kínálatából emeljenek ki egy-egy olvasmányt, amit idén nyáron különösen érdemes lenne forgatni. Eddig 17 képviselet tette meg a maga javaslatát, és a képregényektől kezdve a tündérmesékig minden belefért. A tanács nyári olvasmánylistáját szemlézzük, külön figyelmet fordítva arra, hogy mit lehet már magyarul is megtalálni.

A listánk az Európai Tanács listájának a sorrendjét követi. Amennyiben a kötetnek nincs még hivatalos magyar címe, akkor az eredeti címen emeljük ki, és zárójelben megjegyezzük annak a nyersfordítását. Ha már lefordították magyarra, akkor a kötet azon a címen szerepel a listában, de zárójelben megemlítjük az eredeti címet is.

Horvátország ajánlata: Tena Štivičić - Tri zime (Három tél)


Tena Štivičić drámája egy horvát család négy generációjának a történetét dolgozza fel három különböző időszakban. A történet a titói Jugoszlávia 1945-ös megalakulásától az ország 1990-es összeomlásán keresztül egészen Horvátország 2013-as EU-s csatlakozásáig tart. A saját családja történetéből inspirálódó szerző az erős, független női karakterek köré építi művét, és az ő bátorságuk bemutatására koncentrál, amikor megküzdenek az összeomló rendszerek és értékek jelentette helyzettel. A kritikusok szerint egy rendkívül erős írás, amelyben a női karakterek megtalálják a hangjukat és eszközeiket, hogy minden egyenlőtlenség ellenére beszéljenek (sőt, kiáltsanak).

A Zágrábban született, de manapság Londonban elő szerző munkájáért 2014-ben megkapta a női drámaíróknak járó Susan Smith Blackburn-díjat. Egyelőre nincs magyar fordítása.



Németország ajánlata: Saša Stanišić - Herkunft (Származás)

Saša Stanišić 2019-ben megjelent regénye egy tinédzser menekült utazását dolgozza fel az 1990-es években a háború sújtotta Jugoszláviától egy németországi peremvárosig. Megismerjük a családját és a barátait, akik közül sokat nem csak a háború rémtettei traumatizáltak, hanem az új élethez való alkalmazkodás is. Az ajánló szerint a regény megmutatja, hogy mit jelent tinédzser menekültként megérkezni egy olyan országba, amely nem vár. Az időnként igencsak mély és humoros regény szép példája annak, hogy a Herkunft (származás/valakinek az eredete) fogalma sokkal többet jelent, mint valakinek a születési helyét. A kötet nincs még lefordítva magyarra.

Csehország ajánlata: Karel Čapek - A fehér kór (Bílá nemoc)

A nácik németországi térnyerésével, illetve az ezzel párhuzamosan Csehszlovákiára nehezedő fenyegetés erősödésével egy időben írja Karel Čapek drámáját egy brutális diktátorról, akinek az országát egy közelgő háború árnyékában egy rejtélyes járvány tartja sakkban. A betegség körüli zavart pedig a hatalom a saját uralmának a megerősítésére használja, de egy szerény orvos megpróbál az útjába állni. Ezek után nem nehéz rájönni, hogy miért ezt ajánlották a csehek.

Čapek a cseh irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője, műveit számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is. A fehér kór című drámája magyarul 1974-ben jelent meg az Európa Kiadónál két másik munkájával (Az anya és R.U.R.) egyszerre Három színmű címmel.



Dánia ajánlata: Hans Christian Andersen összes (tündér)meséje

A dánok azzal ajánlják a meseirodalom klasszikusát, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek egyforma élvezettel olvashatják, és ezért is tökéletes olvasmány a nyári szabadság idején. Azt írják, Andersen meséi (csak példaként A rendíthetetlen ólomkatona, A kis hableány, A rút kiskacsa vagy A Hókirálynő) azokat az értékeket hangsúlyozzák, amelyek szükségesek, relevánsak és fontosak a járvány által okozott nehéz időkben.

Hans Christian Andersen meséi különböző címeken számtalan formában megjelentek magyarul, de akár ingyenesen is elérhetőek a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.

Írország ajánlata: Sally Rooney - Normális emberek (Normal People)

A 29 éves szerző sokszorosan díjazott regénye "egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története". A könyv fülszövege szerint Sally Rooney visszafogott prózájában brilliáns pszichológiai érzékkel, olykor kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét. Ezek után nem lepődünk meg azon, hogy Rooney-t gyakran nevezik napjaink Jane Austenjának, az ezredfordulós (millenniumi) generáció első nagy szerzőjének.

Az igazi világsikernek számító (idén tavasszal már sorozat is készült belőle) Normális emberek idén jelent meg magyarul a 21. század kiadó gondozásában.



Görögország ajánlata: Maria Lampadaridou Pothou - Το Ξύλινο Τείχος (A fából készült fal)

A 86 éves írónő történelmi regénye a Thermopülai csata (az ókor leghíresebb ütközete, aminek egy feldolgozása például a 300 c. film Gerard Butler főszereplésével) utáni időket idézi fel, amikor a derék athéniak a delphoi jósokhoz fordulnak segítségért, hogy megtudják, miként menekülhetnének meg a perzsáktól. Az ajánló szerint a regény lenyűgöző betekintést nyújt az ókori görögök értékrendjébe, hiedelmeibe és félelmeikbe. Kiemeli a felvilágosult vezetés fontosságát, különösen akkor, amikor egy olyan arroganciával állunk szemben, mint ami a perzsák hatalmi álmait is táplálta. A történetet Alkamenész szemszögéből követhetjük, aki rabszolga gyerekből szabad polgárrá lesz, akinek egyaránt vannak kötődései Limnosz szigetével, Athénnal és Spártával, és mindhárom nagy perzsák elleni csatában részt vett valamilyen formában.

Az ajánló szerint a regény inspirációt jelent, de ugyanakkor emlékeztet bennünket a demokratikus alapelvek időtlen értékére ezekben a járvány sújtotta nehéz időkben. A görögül 2018-ban megjelent könyvnek nincs magyar fordítása, de igazából még angol fordítást sem találtunk, szóval igencsak merész ajánlat a görögöktől.

Franciaország ajánlata: Jean Giono - Huszár a tetőn (Le hussard sur le toit )

A franciákat is a pandémia szülte helyzet ihlette, amikor olvasnivalót ajánlottak. Jean Giono 1951-ben megjelent regénye az 1838-as kolerajárvány sújtotta Provence-ban játszódik. A romantikus természetű főhős, Angelo Pardi, egy piemontei hercegnő fattya, aki az erkölcs és az igazságérzet parancsára beáll huszárnak, de összeütközik a törvénnyel, és bujkálni kénytelen. Így vezet az útja Dél-Franciaországba, ahol tombol a kolerajárvány és ahol Angelónak van alkalma vizsgázni lovagiasságból, bátorságból, furfangból. Élete folyton veszélyben forog, s egész vándorlása alatt csak akkor van viszonylagos biztonságban, amikor a manosque-i háztetőkre menekül az üldözői elől. A franciák azt írták ajánlójukban, hogy a könyv megmutatja, hogy a járvány miként hozza elő az ember valódi természetét.

A regény magyarul 1967-ben jelent meg az Európa Kiadó gondozásában, manapság legfeljebb antikváriumokban lehet megtalálni.



Ciprus ajánlata: Georgiades Kyproleon - Ελεύθεροι πολιορκημένοι (Szabad ostromlás)

Egy helyi klasszikust ajánl ciprus, amely a leírásuk szerint arra a fájdalomtapasztalatra reflektál, ami a fogsággal és a kétségbeeséssel járó szabadságvágynak a következménye. Azt írják, hogy arra ösztönzi a társadalmat, hogy a könyörtelen ellenséggel szemben az esélytelenség dacára is folytassa a harcot. A görögül 1976-ban megjelent kötetnek egyelőre sem angol, sem magyar fordítását nem találtuk.

Litvánia ajánlata: Jurga Vil̇e - Sibiro Haiku (Szibériai Haiku)

A történet 1940 júniusában játszódik, miután a szovjetek elfoglalták Litvániát, és elkezdték az ország lakosságának szibériai munkatáborba való deportálását. Mindenféle figyelmeztetés nélkül éjszaka rátörtek a családokra, teher- és állatszállító vagonokba terelték, majd az örök fagy földjére szállították őket. A vagonokban minden tizedik fogoly gyerek volt. Az így elhurcolt gyerekek között voltak a szerző nagyszülei is, akiknek a történetét feldolgozta. Az ajánló szerint a képregény megindító és felejthetetlen történetet mesél el a bátorságról és kitartásról, szereplőinek a képzeletük szárnyalása jelent enyhítést, ami kalanddá alakítja a nehézségeket. A rajzok Lina Itagaki munkáját dicsérik.

A képregény értelemszerűen még nem jelent meg magyarul, angolul is csak idén márciusban.



Luxemburg ajánlata: Jean Portante - L'Architecture des temps instables (A bizonytalan idők építészete)

A regény egy olasz származású család több generációjának történetét meséli el, akik szétszóródva a világban Luxemburgba is eljutottak, de ezzel egyidőben a 20. század történetét is leírja az I. világháborútól egészen napjainkig. Az ajánló szerint a francia anyanyelvű, de olasz származású luxemburgi szerző igazi európai könyvet írt, amelynek eseményei Olaszországban, Luxemburgban és Németországban játszódnak, és a bevándorlás, a közösség és az áldozat kérdését vizsgálja.

A franciául 2015-ben megjelenő regénynek egyelőre nincs magyar fordítása.

Magyarország ajánlata: Szerb Antal - Utas és holdvilág

Valószínűleg senkinek sem kell külön bemutatni a magyar irodalom klasszikusát, ami az ajánló szerint Szerb Antal álomszerű kalandozása teljesen egyedi keveréke varázslatnak, őrületnek, romantikának és fenyegetettségnek.

Az Utas és holdvilág először 1937-ben jelent meg, legutóbb pedig a Magvető adta ki 2019-ben. Közben pedig a világ számos nyelvére lefordították.



Hollandia ajánlata: Geert Mak - Európa - XX. századi utazások (In Europa)

Geert Mak holland történész és esszéíró 1999 januárjában elindult, hogy felkeresse a "rövid huszadik század" legfontosabb európai helyszíneit, elmerüljön az európai kontinens kulturális sokszínűségében, és felfedezze azt, ami egyesíti az embereket. A kötet egyes fejezetei azokat a helyeket írják le - Verdun-tól Berlinig, illetve Kijevtől Szentpétervárig - amelyek jelentős hatással voltak az európai gondolat jelenlegi formájára.

Azt tapasztalta, hogy a huszadik század minden egyes korszaka át-, illetve újraélhető valahol: "Az isztambuli átkelőhajókon mindig 1948 van. Lisszabonban 1956. A párizsi Garde de Lyon pályaudvaron 2020. Budapesten a fiatalemberek arcán apáinkat látjuk viszont." Jó érzékkel mutatja be azokat az apró emberi történeteket, amelyek hátterében viszont a nagy történelmi események állnak. Művében történetekből áll össze a történelem, a távoli eseményeknek - nem mindig vonzó - emberi arcuk lesz.

A könyv magyarul az Akadémiai Kiadó gondozásában 2005-ben jelent meg.

Portugália ajánlata: Maria Isabel Barreno, Maria Velho da Costa és Maria Teresa Horta Novas - Novas Cartas Portuguesas (Új portugál levelek)

A portugáliai feminista törekvések egyik mérföldköve A Három Mariaként emlegetett szerző közös könyve, amely az 1972-es megjelenésekor az alkonyán lévő portugáliai diktatúra nagy botránykönyve volt, a cenzúra betiltotta, a szerzőit obszcenitással vádolták meg, letartóztatták és börtönbe vetették. Az ajánlóban azt írják, ez egy olyan könyv, amely szünetlenül arra ösztönzi az olvasót, hogy szerepet vállaljon valami társadalmi ügyben, például az igazságtalanság vagy egyenlőtlenség elleni küzdelemben.

A könyvnek nincs magyar fordítása, de angolul elérhető.



Szlovénia ajánlata: Drago Jančar - Ma éjjel láttam őt (To Noč Sem Jo Videl)

Drago Jančar eredetileg 2010-ben megjelent regényének hősnője, Veronika Zarnik, aki egy életvidám, férjezett, extravagáns fiatal nő, gondtalan szépség a harmincas évek Ljubljanájában. Lovagolni támad kedve, aztán kikezd oktatójával, Stevóval, a daliás szerb tiszttel, akivel szerelem is szövődik köztük, de a háború mostoha körülményei között elhidegülnek egymástól. Az ajánlója szerint a Ma éjjel láttam őt olvasmányos, lassú könyv olyan emberekről, akik csak túl akarták élni a kegyetlen háborút. Nem volt bennük előítélet, nem voltak politikailag elkötelezettek, csak a háború alatt is olyan törvények szerint akartak élni, mint békeidőkben. Azt tenni, ami örömet szerez: Beethovent hallgatni, társas életet élni, lovagolni. Egy csodálatos regény a háború értelmetlenségével való szembesülésről.

A könyvet szerte Európában több díjjal is kitüntették, és tucatnyi nyelvre lefordították. Magyarul a L'Harmattan kiadásában jelent meg 2016-ban, itt lehet ízelítőként beleolvasni.

Szlovákia ajánlata: Veronika Homolová Tóthová - Mama milovala Gabčíka (Anyám szerette Gabčíkát)

Nálunk valószínűleg kevesen ismerik Jozef Gabčík nevét, aki II. világháborúban katonaként részt vett a náci elit egyik legsötétebb alakjának, Reinhard Heydrichnek meggyilkolásában, és ezért manapság Szlovákiában nemzeti hősnek számít, akinek szobrokat állítanak, benne van a tankönyvekben. Az ellenállási mozgalomban szintén résztvevő Anna Malinovával viszont mostohábban bánt az emlékezet, történelmi szerepéről szinte teljesen megfeledkeztek, de a Gestapo által halálba hajszolt Jozef Gabčík számára nagyon fontos személy volt. Az újságíróként dolgozó Veronika Homolová Tóthová Anna Malinová lányának, Alenkának a szemszögéből kiindulva mondja el hármójuk történetét.

Veronika Homolová Tóthová több mint egy évtizede foglalkozik olyan emberek bemutatásával, akik túlélték a náci rémuralmát vagy a kommunista börtönöket. Forgatott már dokumentumfilmet a témában, illetve Stern Rózsa Ibolya visszaemlékezései alapján megírta - a már magyarul is megjelent - A Mengele-lány - Aki túlélte a túlélhetetlent c. memoárt. A legújabb, 2018-ban megjelent kötetének egyelőre még nincs magyar fordítása.



Ausztria ajánlata: Eva Menasse - Vienna

A Vienna (magyarul is ez a címe) egy ausztriai zsidó család több generációjának történetét dolgozza fel a második világháború alatt, illetve után. Eva Menasse nagyjából az olvasó (a témától elvárt) minden várakozásokat felrúgva egy fordulatokban gazdag regényt írt gyengéd humorral és szellemese, amelyben felejthetetlen hősök csetlenek-botlanak.

A könyv magyarul 2009-ben jelent az Ab Ovo kiadónál.

Románia ajánlata: Gabriela Adameșteanu - Az elveszett délelőtt (Dimineața pierdută)

A regény központi figurája egy szegény, egyszerű öregasszony, aki átélte az ország kihívásokkal és nyomorúsággal teli történelmét az első világháborútól egészen a 20. század végéig. A hetvenes éveiben járó nő egy született mesemondó, aki fáradhatatlanul beszél és pletykál. Míg az öregasszony a Ceauşescu-éra sivár jelenében átutazik Bukaresten az egykori jómódú gazdáihoz sovány kegydíjáért, hányatott életére is visszatekint. Az ő szemszöge a viszonyítási pont, amelyhez képest kibomlik a többi szereplő, élők és holtak esze járása, és megelevenedik a majd évszázadnyi romániai történelem.

Az elveszett délelőtt Romániában 1983-ban jelent meg először, azóta számos idegen nyelvre is lefordították, köztük magyarra is, és az Európa könyvkiadó gondozásában jelent meg 2010-ben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS