2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sándor bácsi könyvtára: egy csupaszív emberről nevezték el tékájukat a resicabányai magyarok

H.K.Sz. 2020. szeptember 18. 17:27, utolsó frissítés: 2020. szeptember 19. 07:51

A 16. Resicabányai Magyar Napok keretében az egyetlen magyar könyvtár megalapítását ünnepelik. Kun László ötletgazdát kérdeztük.


Krassó-Szörény megye Erdély legjobban elszórványosodott vidéke. A 2011-es népszámlálási adatok alapján tíz év alatt az itteni magyarság negyven százaléka eltűnt. Resicabányán, a valamikor virágzó bánya- és kohóművekkel, acéltermeléssel, mozdony- és fegyvergyárral rendelkező városban mára mintegy ezerötszázra zsugorodott a magyarság lélekszáma. Már régen nem működik magyar nyelvű oktatás a városban, a megfogyatkzott számú magyarság nagy része román iskolában tanult és vegyes házasságban él.

Éppen ezért meglepetéssel olvastuk a hírt, hogy magyar könyvtárat alapítottak a Krassó-Szörényi egykori iparvárosban, amelynek pénteken - a 16. Resicabányai Magyar Napok keretében - tartották meg a névadó ünnepségét: Sándor bácsi lesz a kis bibliotéka neve, tudtuk meg a beszámolóból. Telefonon kerestük meg Kun Lászlót, a Platanus Kulturális Egyesület vezetőjét, aki elmesélte a könyvtáalapítás történetét, a névadó Sándor bácsi kilétét is felfedte, de szót ejtett a gondokról, az elöregedő magyarságról, és arról, hogy ezek az ünnepi alkalmak mennyire fontosak számukra.

Könyvtár? Miért ne?

Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között hogyan született meg a könyvtár ötlete, Kun László elmondta, hogy valaki jelentkezett az Egyesületnél, miszerint van neki pár magyar nyelvű kötete, amelyek egy költözés kapcsán feleslegessé váltak, de nem szeretné kidobni őket. Az egyesület vezetője elfogadta a könyveket, mivel úgy gondolta, ha már a megyében nem létezik magyar oktatás és könyvtár, jól jön az a néhány könyv az Egyesületnek, ha valaki kézbe akar venni egy magyar könyvet, ott megteheti.


A könyvtár átadásának ünnepélyes pillanata az első érdeklődőkkelA könyvtár átadásának ünnepélyes pillanata az első érdeklődőkkel


Aztán meglepődtek: „Nem pár vagy néhány könyv volt, hanem 6-7 nagy skatulya könyv!” – mondta az egyesület vezetője. Viszont, ha hirtelen ennyi könyve lett a Platanus-nak, akkor „miért ne” alapon eldöntötték, hogy ha mások is adományoznak még könyveket, akkor egy kis könyvtárrá fejlesztik a gyűjteményt.

A könyvgyűjtemény pedig bővülni kezdett, ugyanis Székelyföldről a Hargita megyei Kájoni János könyvtár adományozott könyveket, de a nagyváradiak is jelentősen támogatták kötetekkel, Tót Ágnes vállalt ebben jelentős szerepet, illetve az Olaszi Református könyvtár. E mellett helyben is több ember adományozott magyar nyelvű kiadványokat, s így összegyűlt egy olyan könyvállomány, ami alapján bejelenthették, hogy immár van magyar könyvtár Resicabányán.

Arra a kérdésünkre, hogy lesznek-e olvasói is a tékának, Kun László elmondta, hogy reménykedik, annak ellenére, hogy nagyon lecsökkent a magyar lakosság számaránya, „ha vesszük a 2011-es adatokat, és belegondolunk, hogy 10-et temetünk és egyet keresztelünk évente, akkor ki lehet számolni mekkora ez a magyarság” – mondta.

Hova lettek a magyarok Resicáról?


Másrészt Resicabánya volt Románia ipari bölcsője, generációk tanulták meg ott az ipari mesterségeket. „Viszont a ’fölfordulás’ után – a 89’-es fordulatról ez a véleményem – bezártak minden gyárat. A két nagyobb gyárban 30 – 30 ezer munkás dolgozott, most összesen alig ha van háromezer.” – mutatott rá az egyesület vezetője, a település elnéptelenedésének okára, a munkalehetőség hiányára, amely nem csak a magyarokat érintette. „Mindenki oda ment, ahol meg tudott élni, az én fiam is Londonban van, mert bezárták a gyárat, s nem volt más lehetősége” – tette hozzá szomorúan.

Harmadrészt azok a fiatalok, akik maradtak, nem férnek hozzá magyar oktatáshoz, hiszen az nincs: így pedig a magyar irodalomolvasásba, a magyar kulturális életbe nem tudnak csatlakozni.

Sándor bácsi könyvtára megnyitóján a maroknyi közönségSándor bácsi könyvtára megnyitóján a maroknyi közönség


„Ehhez hozzátartozik, hogy sok a vegyes házasság: mi, németek, románok, szerbek, horvátok itt együtt élünk jó viszonyban egymással, és a házasságkötéskor nem azt nézik, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem, hogy milyen ember” – árnyalta tovább a szórványvidékekre jellegzetes helyzetet. A gyerekek pedig román iskolába mennek, ott azt tanulják meg. S mivel román nyelvű környezetben szocializálódik nagyjából mindenki, otthon is az lesz a meghatározóan beszélt nyelv, nem a szerb, a magyar vagy a horvát.

Kérdésünkre, hogy semmilyen kisebbségi oktatás nem létezik-e, Kun László elmondta, hogy létezik német nyelvű, viszont oda is döntő többségben román és más nemzetiségű gyerekek járnak, mivel a németek nagy része kivándorolt. „Nekünk magyaroknak is volt 1-4 osztályos oktatásunk de öt évvel ezelőtt megszűnt, de sajnos az nem működött. Inkább a romák iratkoztak be magyar osztályba, mert ezzel kaptak valamennyi anyagi támogatást a magyar államtól. Mikor utoljára felkerestük a magyar szülőket, hogy gyerekeket toborozzunk a magyar osztályba, akkor elmondták, hogy nem íratják oda a gyerekeket, mert ott nem tanulnak semmit. És igaz, nem volt megfelelő színvonal, nem volt komolyan véve a magyar oktatás, ezért a magyar gyerekek többsége román iskolában végezte tanulmányait. Pedig a 60’-as években – mikor én idekerültem – akkor középiskolás szinten is volt magyar oktatás, de lassan mindent elrománosítottak” – mutatott rá arra, hogy miért szűnt meg a magyar iskolai képzés.

Kun László, a Platanus Egyesület elnöke a helyi rádiónak nyilatkozik a resicai magyar napokról és Sándor bácsi könyvtárárólKun László, a Platanus Egyesület elnöke a helyi rádiónak nyilatkozik a resicai magyar napokról és Sándor bácsi könyvtáráról


Kun László elmondta, hogy tárgyalnak egy oktatóval, és a Platanus Egyesület keretén belül igyekeznek megszervezni a magyar nyelv és irodalom oktatását, hogy „aki akar, az megtanulhasson magyarul írni-olvasni. Mert van, aki igényli. És nem a gyerekekre kell gondolni, hanem a felnőttekre. Nincsenek fiatalok, akiket ez érdekelné.”

Mindezt figyelembe véve, kevés olvasóra számítanak. Ugyanis az Egyesületnél eddig is voltak könyvek, de nagyon kevesen vették kézbe: „most, hogy könyvtár is van, és hivatalosan »kidoboljuk« talán többen igényébe veszik, de nem számíthatunk sok olvasóra” – jegyezte meg.

Kicsoda Sándor bácsi?



Kun László elmondta, hogy Resicabányán 1943-tól 1953-ban bekövetkezett haláláig református lelkészként szolgált Streleczky Sándor, aki szépirodalommal is foglalkozott, főként ifjúsági irodalommal. Ő volt az, aki sokáig a nagyváradi református lap – a Református Jövő – gyerekrovatát vezette, majd a Református Gyermekkönyvtár főszerkesztője lett. Minden szövegét saját rajzaival illusztrálta, és sokat írt, ezeket a szövegeket pedig „Sándor bácsi”-ként írta alá.

„Több véleményt is kikértünk, de elég egyértelmű döntés született, hogy ezt a nevet veszi fel a könyvtárunk” – mondta a Platanus vezetője, így péntektől kezdve a most megalapított egyetlen magyar könyvtár a megyében Sándor bácsi könyvtárként létezik.

A resicabányai magyar élet így eggyel több intézménnyel nézhet a sanyarú jövő elé. Az Egyesület mellett működik a Hóvirág daloskör, illetve két katolikus és egy református templom. Kun László beszámolt arról is, hogy tavalyig nagyon jó együttműködés volt az egyik csángó származású katolikus plébánossal – sokáig ő vezette a Hóvirág kórust –, akit tavaly Temesvárra helyeztek: így jelenleg nem igazán létezik egy jó együttműködés a egyesület és az egyházak között. Egyrészt, mert az új katolikus vallási vezető nem kíván világi dolgokkal foglalkozni, másrészt azzal a református lelkésszel, aki eddig a városban szolgált nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Viszont nemrég új lelkipásztor érkezett, és abban reménykednek az egyesület tagjai, hogy ezután nem lesz széthúzás a kis magyar közösségen belül.

Nincs ünnep Resicabányán a helyi kórus nélkülNincs ünnep Resicabányán a helyi kórus nélkül


A Krassó-Szörényi magyarság szűk létszámban, szerény körülmények között, évente megtartja a Resicabányai Magyar Napokat, amelynek immár a 16-ik kiadásánál tartanak, e mellett megünnepelik a magyar nemzeti ünnepeket, amikor a megye magyar vonatkozású emlékműveinél koszorúzni szoktak: Resicabányán, Ruszkabányán és Oravicabányán is.

E mellett évente részt szoktak venni a magyar kormány által szervezett Nemzeti Identitás Táborokban – de az idén nem mentek, pedig a Trianon ünnepélyen szívesen ott lettek volna.

„De korona-vírusjárvány van, s még ha utazni lehetett volna is, legtöbbünk nem merte bevállalni. Mi olyan 'fiatalok' vagyunk, hogy a legifjabb olyan 65 év körüli, s a legidősebb 80 feletti. Így nem mertünk útnak indulni” – zárta beszámolóját Kun László, a Platanus Egyesület elnöke.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS