Meseország mindenkié – egy gyerekkönyv körüli botrány krónikája
V.E. 2020. október 07. 10:36, utolsó frissítés: 10:44Egy meséskönyv lett a magyarországi kultúrharc és ideológiai csörte újabb szimbóluma.
Kánonok mindig voltak, és olyan könyvek is, amelyek nem fértek be egyik vagy másik kánonba. A kanonizált listákra való felkerülésnek a tétje óriási volt: a győztes művek hosszú időre milliók számára határozták meg az alapvető világnézeti igazságokat. A hivatalos listákkal párhuzamosan azonban feketelisták is készültek. A pápa parancsára 1948-ig összesen 10 ezer, eretneknek, erkölcstelennek, károsnak minősített könyv és életmű került indexre. Erre a sorsra jutott Kopernikusz, Galilei, Victor Hugo, Defoe és Voltaire. A nácik a zsidó írók könyveit küldték máglyára, és persze az árja kulturális kánonba éppúgy nem fértek bele a "degenerált" modern művészetek, mint a fekete dzsessz. A kommunisták is kialakították a maguk hivatalos kánonját és a tiltólistát is. A magyarországi hivatalos kultúrpolitikának is kialakulóban vannak a maga listái. Nem csoda tehát, hogy egy gyerekkönyv kapcsán is elszabadulnak az indulatok.
A Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában jelent meg a Meseország mindenkié című kötet, amely épp azáltal „ütötte ki a biztosítékot”, hogy a benne foglalt mesék szereplői nem a jól ismert mesefigurák, még csak nem is az átlagos, hétköznapi magyar gyerekek hasonlatosságára vannak formálva. Ezek a hősök „mások”, és másságuk zavaró egyesek számára. Hogyan befolyásolják a „normális” gyerekeket azok a mesék, amelyek örökbefogadott, idős, az átlagostól eltérő testtel született, a hagyományosnak tekintett nemi szerepeket felcserélő vagy éppen meleg hősökről szólnak? „El a kezekkel a gyerekeinktől” – hangzott az ítélet, jelezve azt, hogy ezek a különböző kisebbségi csoportokhoz tartozó meseszereplők olyan társadalmi szegmenshez tartoznak, akiktől a „normális, keresztény, heteroszexuális” magyarokat és főként azoknak gyerekeit távol kell tartani.
Dúró Dóra darálója
Szeptember 20-án mutatta be a Labrisz Leszbikus Egyesület a Meseország mindenkié című meseantológiáját. Magyarországon a mesekönyvek piaca meglehetősen zsúfolt, minden évben rengeteg cím jelenik meg, és egyáltalán nem biztos, hogy a Labrisz Egyesület által kiadott kötet különösebb feltűnést keltett volna. Klasszikus mesék modern kori átiratai vannak benne, így nem csak királyfik és hercegnők érik el a boldogságot, hanem szegények, hallássérültek, melegek, valamint elvált emberek sorsa is jóra fordul a kötetben.
A könyvre a potenciális vásárlók és ellenzők tömegének a figyelmét Dúró Dóra hívta fel. A szélsőjobboldali Mi Hazánk mozgalom országgyűlési képviselője laponként darálta le a kötetet egy iratmegsemmisítőben, mert „homoszexuális propagandának” tartotta a benne lévő betűket, rossz emlékeket idézve ezekkel sokakban.
„Nem tűri a Mi Hazánk mozgalom, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság is, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Nem véletlen ugyanakkor, hogy éppen a legkisebbeket támadja ez az agresszív lobbi, a homoszexualizmus (sic!), a nevelésnek ugyanis óriási szerepe van e tekintetben is. A Mi Hazánk mozgalom szerint a családi életre kellene felkészíteni a fiatalokat, azt kell tudatosítani bennük, hogy ők várhatóan édesanyák és édesapák lesznek, ám erről vajmi keveset hallanak. Megzavarja az egészséges, biztonságos fejlődésüket, hogyha normálisnak és hétköznapinak állítják be azt, ami valójában nem az” – mondta felháborodva Dúró Dóra.
Az indulatokat kiváltó kötet, amelyet egyesek elkapkodtak a könyvesboltokból, mások pedig máglyára dobnánakA videót látva sokan felháborodtak az akción, sokan pedig a könyv tartalmán, melyről egyébként maga Dúró is bevallotta, hogy csak beleolvasott, így petíció is indult, hogy tiltsák be. A könyv tehát legalább akkora felháborodást keltett, mintha legalábbis kötelező olvasmányként vezették volna be, a kötet ellen indított petícióban pedig egyenesen arról írnak, hogy „mivel a borító és a grafika is hagyományosnak mondható, a gyanútlan szülők és pedagógusok anélkül is megvehetik az LMBTQ-propagandával fűszerezett gyerekkönyvet, hogy tudnák, mit tartanak a kezükben”.
A gyanútlan szülők és pedagógusok egyébként valószínűleg gyanút fogtak az elmúlt napokban, hiszen a darálás óta nagy sikere van a könyvnek, a boltokból viszik, mint a cukrot, az egyik online toplistán pedig pillanatok alatt az első helyre került. Az az abszurd helyzet kerekedett ki tehát ebből, hogy miközben több mint 80 ezer aláíró követeli a kötetet a kínálatában szerepeltető boltokat, hogy távolítsák el, addig a kiadott 1500 példányt szétkapkodták, a Book24-nél az eladási sikerlista élére került a Meseország mindenkié, és már készül a második kiadás a nagy keresletre való tekintettel.
A Meseország mindenkié című könyvünket hatalmas érdeklődés övezi. A hétvégén elkapkodtá(to)k a könyvet a könyvesboltokból, ma újra töltöttük őket 😍
Közzétette: Labrisz Leszbikus Egyesület – 2020. szeptember 28., hétfő
Vasárnap már Orbán Viktor is magyar miniszterelnök megszólalt az ügyben
A miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának meghívottjaként beszélt többek közt a koronavírusról, az EU jogállamisági jelentéséről, valamint a vitatott tartalmú Mesevilág című gyermekkönyvről, és annak homoszexuális tartalmáról. A miniszterelnököt a Kossuth Rádió riportere arról kérdezte, mit gondol arról a gyermekkönyvről, amelyben például a királyfi, a királyfit veszi el. Orbán erre azt mondta, szövevényes viták ezek, ám Magyarországon vannak jogszabályok, amelyek a homoszexualitásra vonatkoznak. A kormányfő szerint a „jelenséget” a magyarok türelmesen, toleránsan kezelik, ám van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: „hagyják békén a gyerekeinket”.
Orbán Viktor miniszterelnök véleményét a történtekről a Fidesz egy Facebookon közzétett illusztráció segítségével népszerűsíti. Forrás: a Fidesz Facebook-oldala.Ugyanazon a napon, amikor a miniszterelnök a toleranciáról és a vörös vonalról beszélt a rádióban, egy felolvasó délelőttöt tartottak a budapesti Átrium színházban a mesekönyvből. Zárt ajtók mögött, miután az épület elé szélsőjobboldali demonstrációt szerveztek, amit a budapesti rendőrfőkapitány engedélyezett. A rendezvény szervezői számos fenyegetést is kaptak, végül az érdeklődő családok biztonsága érdekében döntöttek a közönség nélküli felolvasás mellett.
Jellemző az ügyre, és hogy milyen indulatokat kavart, hogy a felolvasásról egy, a karantén alatt létrehozott, élő közvetítéseket gyűjtő Facebook-oldalon le kellett tiltani a kommentelési lehetőséget, annyira minősíthetetlen hangnemben írt több felhasználó.
Tolerancia, olvasottság, műveltség – mit jelentenek ezek a fogalmak?
A magyarországi LMBTQ közösség megbélyegzése nem légüres térben történik, hiszen a homoszexualitás és a tolerancia kérdéskörében végzett kutatások azt mutatják, hogy a melegekkel kapcsolatos társadalmi attitűdök elsősorban a bűn, a betegség vagy deviancia, címszavak köré rendeződő megközelítésben viszonyulnak a kérdéshez, esetleg a magánélethez való jogot emelik ki, és kevésbé hangsúlyos az emberjogi vonulata a kérdéskörnek.
A mesekönyv körül felcsapó indulatok ismét óriási erkölcsi károkat okoztak az LMBTQ-közösségnek, mintegy lenullázva sok-sok éves küzdelmüket és semmibe véve alkotmányos jogaikat. De veszteség érte a teljes magyar közösséget is, hisz az igazságosság és az egyenlőség, mint alapvető emberi értékek súlyosan megsérültek ebben a csörtében. A bevándorlók, a liberális gondolkodású polgárok után egy újabb csoport lett megtámadva, és a miniszterelnöki kiszólást sokan felhatalmazásnak vélik a homofóbiára.
Mindez történik olyan kontextusban, amikor a könyvnek meg az olvasásnak amúgy sincs nagy értéke, hiszen a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság több mint fele soha nem vesz könyvet a kezébe. Másfél évtizeddel ezelőtt a felnőtt magyar lakosság negyede számított rendszeres könyvolvasónak, manapság viszont már csak a népesség 13 százalékáról mondható el, hogy hetente legalább egyszer könyvet vesz a kezébe. A Tárki által, a Petőfi Irodalmi Ügynökség megbízásából végzett kutatás szerint az országos átlagnál nagyobb arányban a nők, a legalább középfokú végzettségűek, a budapestiek, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek olvasnak könyvet.
A plakátokat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái ragasztották ki, a Szent Korona Rádió Facebook-oldalára felkerült képek tanúsága szerint országszerte több kirakatba is.Nos, ezek a könyvet nem olvasó felnőttek, akik számára a nyomtatott betű eddig semmit nem jelentett, úgy döntöttek, hogy gyerekeiket is megpróbálják megmenteni az ártalmas befolyástól, és felvonultak, tiltakoztak a könyv ellen, tapssal fogadták Dúró Dóra performanszát. Miközben a számok azt mutatják, hogy a gyerekek egyharmada nemhogy ezt a mesekönyvet, de egyetlen könyvet sem kapott ajándékba szüleitől az elmúlt egy évben.
(Nyitókép: a Meseország mindenkié c. kötet belső illusztrációja a Hamupipőke meséjéhez. fotó: Neményi Márton.)
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
