2020. november 25. szerdaKatalin, Katinka
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tíz mondat az ítélkező terheiről

Balázs Imre József 2020. október 28. 11:30, utolsó frissítés: 11:30

A Messze túl a láthatáron olyan mű, amelyet közel két évtizede várnak az olvasók, s amely talán Szilágyi István korábbi regényeinél is mélyebb betekintést enged a szerző gondolkodásmódjába.


Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020.

Szín: máglyalángszínű
Innivaló: szilágysági bor
Szó: zsápsás
Film: Sleepy Hollow
Zene: Lana del Rey: Season of the Witch




1. A regény olvasásának bevégzésekor egy duplamondat kísért, aminek a lényegére emlékszem ugyan, mégis hosszasan keresem a könyvlapokon utólag: „tucatnyi szolgabíróval végigcirkálhatod a gyanú egész tájékát, hiábavaló lesz minden igyekezet, ugyanis a törvénylátó a meglévőt keresi, hogy befoghassa. Csakhogy az életnek az is része, ami hiányzik belőle.”

2. A Messze túl a láthatáron olyan mű, amelyet közel két évtizede várnak az olvasók, s amely talán Szilágyi István korábbi regényeinél is mélyebb betekintést enged a szerző gondolkodásmódjába.

3. A bűnhődés és ítélkezés, a „hódoltságban” élés lélektana, a klausztrofób helyszínek, a besúgás és gyanakvás hatásai, a társadalmi hierarchiák átjárhatósága és átjárhatatlansága, a messziről jöttek iránti gyanakvás témái mindegyik korábbi Szilágyi-regényhez kapcsolják a művet.

4. A regény kettős szerkezete – Tompay Wajtha Mátyás saját ifjúkoráról, Rákóczi fejedelem bizalmas környezetében eltöltött idejéről szóló emlékirata, illetve évtizedekkel később Tipród vármegye főbírájaként folytatott dialógusai beosztottaival – a Hollóidő egymást egyszerre kiegészítő és megkérdőjelező részeinek emlékét idézi.

5. A könyv szinte váratlan aktualitása három újabb, a korábbi regényekben kevésbé jelenlevő témához kapcsolódik: a pestiséhez, a besúgáséhoz és a boszorkányüldözéséhez.

6. A Rákóczi-szabadságharc a pestis felől felvillantva – ez a történelmi események köznapiságának jelentéseit is felszínre hozza egy világjárvány idején, miközben persze sor kerül a kuruc/labanc kérdéskör megvilágítására is, személyes döntéseken és kistelepülések sorsának felvázolásán keresztül.

7. A besúgás-téma megragadása a műben leginkább Páskándi Géza Vendégség című drámájának megoldását idézi: a főhőst, ahogy Páskándi Dávid Ferencét is, egyszerre több lehetséges besúgó veszi körül, és a velük folytatott párbeszédekben körvonalazódik a regény sokkal inkább problémaközpontú, mintsem cselekményre épülő jellege.

8. Talán nem túlértelmezés részemről, ha arra gondolok: a regény játékának része, hogy az olvasó a besúgó helyzetében találja magát újabb és újabb kíváncsiskodásaival, a kiismerhetetlennek tűnő főhős nyomába eredésével.

9. Az 1980-as Utunk Évkönyvben jelent meg a regény előzményeként olvasható nagyelbeszélés, A hóhér könnyei – a boszorkányüldözések lélektanának megvilágítása eredetileg bizonyára összekapcsolódott az akkori közelmúlt politikai kirakatpereivel, a mű érdeme azonban, hogy a regénnyé fejlesztett változatban semmiképp sem hárítható már az arctalan hatalomra a boszorkányüldözések célzatossága, hanem a kisebb közösségekben megnyilvánuló gyanakvást és érdekeket is bevonja az elemzésbe.

10. A regény szerkezete nem tökéletes, kimaradt belőle néhány átkötő elem, amelyek beazonosításához mindenképpen érdemes hozzáolvasni A hóhér könnyeit – noha a főszereplő végkifejletbeli motivációi átalakultak a korai műhöz képest, a szereplőhálózat hiányosan maradt mintázatairól többet sejthetünk így meg, saját kíváncsiságaink és hiányérzeteink nyomában haladva.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS