2021. május 9. vasárnapGergely
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hogyan változtatta meg a bicikli a világot?

G. L. 2021. április 19. 19:38, utolsó frissítés: 19:38

Látványos könyvben mutatja be a Bookart egy vulkánkitörés most már 200 éves következményét.


Igazából szeretem, hogy a Bookart rendre próbálkozik olyan könyvek kiadásával, ami nem egy szűk erdélyi magyar közönség érdeklődésére tarthat számot. Jó, tudom, minden könyvet az összes olvasni tudó embernek szánnak, de a búbos banka szexuális élete valószínűleg kevesebb embert fog érdekelni, mint az egyik legnépszerűbb közlekedési eszköz történetét felelevenítő kiadvány. Ennek a próbálkozásnak egy nagyon szép - konkrétan is - példája a Hans-Erhard Lessing A bicikli kultúrtörténete című könyve, ami három évnyi előkészítés után nemrégiben jelent meg magyarul a gondozásukban.

A könyv német eredetije a kerékpár-sztori indulásának 200 éves évfordulójára jelent meg 2017-ben. A Das Fahrrad – Eine Kulturgeschichte

története lényegében a 19. század elején kezdődik egy vulkánkitöréssel.

A napóleoni háborúk következményeként gazdaságilag amúgy szenvedő kontinensre (értsd: sokan éheztek) egy újabb csapást mért a természet. A Bali szigetétől keletre fekvő Tambora-vulkán 1815. áprilisi kitörése számítások szerint 80 köbkilométer vulkáni anyagot jutatott a légkörbe, ami rendesen megbolygatta a bolygó időjárását. Tartós esőzések voltak például Amerikában és Kanadában, Svábföldön pedig nyári havazást tapasztaltak. A mai Németország területét áradások sújtották. Ez pedig jelentős terméskieséssel járt, aminek éhínség és a zab árának a megemelkedése lett a vége, ami egyben a lótartást is költségesebbé tette.


Ez teremtett kedvező helyzetet ahhoz, hogy a szerkezetek feltalálásában amúgy is jeleskedő Karl Drais elgondolkodjon egy kicsit, majd bemutassa futógépét, amit még véletlenül se keverjünk össze a manapság a konditermekből ismert futógéppel, mert így nézett ki (és magyar nyelvterületen leginkább drezinaként emlegetik):

Méretarányos rajz a drezináról, 1817. Ha Magyarországon volt is drezina, egyetlen példány sem maradt meg belőle. Méretarányos rajz a drezináról, 1817. Ha Magyarországon volt is drezina, egyetlen példány sem maradt meg belőle.


A szerző érvelése szerint a drezinák a legősibb bicikliknek tekinthetők, mert a koncepciójukban felismerhető a mai modellek sok tulajdonsága, így például a két keréken való egyensúlyozás elve. Az adott helyzetben óriási visszhangot keltettek, és tulajdonképpen megalapozták az állati erőt nem igénylő szerkezetek korántsem egyenes vonalú egyenletes fejlődését. És ettől a történtettől fűzi tovább a szerző igen szellemesen a bicikli valamivel több, mint 200 éves történetét. Van benne mítoszrombolás a velocipédről, mert nem is úgy volt, hogy Pierre Michaux készítette el a velocipéd első mintapéldányát, illetve legújabb kutatási eredmények bemutatására is jut hely. A szerző jó ritmusban vezeti a történetet, sehol sem időz sokáig, és szinte minden odalra jut valami izgalmas sztori.


Nem egyszerű technikatörténeti tár, bár a technikai fejlődés lépcsőfokait részletesen is bemutatja

(az én ízlésemnek túlságosan is részletesen, mert nem konyítok annyira a technikához, hogy minden érdekeljen), de legalább ilyen gondos akkor is, amikor azt kell érzékeltetni, hogy a drezida, a velocipéd vagy a vasparipa miként befolyásolta a jelent. Lehet, nem innánk mostanság Coca-Colát. Sőt, valószínűleg az autógyártás is teljesen másképp alakult volna a biciklik nélkül. A Jaeger divatmárka és a Bosch kezdeti történetének első pillanatai is felsejlenek a könyvből.

Kvadricikli 1886-ból. Az egyik modell a sok közül, amit megemlít a könyv. Kvadricikli 1886-ból. Az egyik modell a sok közül, amit megemlít a könyv.

A gazdag idézettár mellett a magyar kiadásban már a képanyag is gazdag, így a Bookarthűz hűen A bicikli kultúrtörténete is nagyon szép kiadású könyv. A gazdag idézettár mellett a magyar kiadásban már a képanyag is gazdag, így a Bookarthűz hűen A bicikli kultúrtörténete is nagyon szép kiadású könyv.


Ahogyan az is teljesen egyértelmű lesz olvasás közben, hogy nem 21. századi probléma, hogy hol tekerhetnek (vagy haladhatnak) a biciklisek, hiszen már a drezinák vesztét is az okozta, hogy járdák emberét felbosszantotta a megjelenésük, az utak pedig még nem igazán voltak olyan állapotban, hogy egyszerű legyen a használatuk. "A testesebb urak, éjjeliőrök, öregasszonyok, a hatóság, a csőcselék, a királyi miniszter, a lovak és a rendőrség szövetkeztek elveszejtésére. Mi állhatott volna ellen egy ilyen összezáró falanxnak? Bizonyára még a gőzgép sem lett volna képes győzedelmeskedni egy ilyen hatalmas és egységes szövetkezésen" - idéz a szerző egy korabeli elemzést a hanyatlásukhoz vezető útról.

Az érdekes történetei, a humora és a gazdag adatoltsága ellenére is érezhető, hogy az eredeti német kiadvány inkább történeti/történészi, mint a széles közönségnek szánt ismeretterjesztő munka. Ez már az eredeti kiadás képeinek a számából is sejthető, hiszen összesen 8 illusztrációt tartalmazott, hogy nem úgy szánták a nagyközönségnek, ahogyan azt a Bookart teszi. Bár az eredeti német kiadást nem tartottam a kezemben, az interneten elérhető vele kapcsolatosan megfogalmazott vélemények olvasása közben egyértelműen kitűnik, hogy az igencsak szegényes képanyag egyáltalán nincs előnyére.


A magyar kiadás ezt a meglehetősen szerény számot jelentősen feltornászta,

több mint 100 különböző fotó, illusztráció, grafika, rajz szemlélteti a bicikli fejlődését, és segíti a sokszor nem is egyszerűen elképzelhető szerkezetek megértését. Laikus szemmel elképzelni is nehéz hány modell, típus és változat koptatta az utcákat, amíg a elérkeztünk a mai kor biciklijeihez (szigorúan többesszámban). Bár a képek egyértelműen közelebb viszik a nagyközönséghez, de a mindenre kiterjedő németes pontossággal összeállított munkán felsejlik, hogy ez eredetileg mégsem egy kézikönyv, nem a legegyszerűbb olvasmány.

A bicikli jelentősen formálta a női divatot is, ezek a képek épp ezt szemléltetik a könyvben. A bicikli jelentősen formálta a női divatot is, ezek a képek épp ezt szemléltetik a könyvben.


Szerencsénkre mindig akad egy-egy találó idézet, ami mosolyt csalhat a szánk szélére (vagy éppenséggel hangosan felnevetünk), a nők és biciklizés téma például, ami külön fejezetet kap, kifejezetten bővelkedik a manapság már komikusnak ható mondatokban. Két példát is idézek: "Nem látom be, hogy a kerékpár miért ne lehetne éppen olyan jó társaság, mint a legtöbb asszony férje két év után" vagy "A New Woman életöröme jóval nagyobb annál, mint hogy azon aggódjon, kilátszik-e a bokája, lábszára".

Aki pedig amiatt aggódna, hogy kimaradnak a magyar vonatkozások azért, mert a szerző német, s mint ilyen a tekintetét ritkán fordítja kelet felé, az megnyugodhat. A Bookartnak gondja volt arra, hogy szél- és lábjegyzetben Nagy Sándor szakmai irányításával kiemelje a lényeges mozzanatokat, ami meg fontos, az amúgy is bekerült a főszövegbe. Különben meg fogadjuk el, hogy a bicikli korai történetében legfeljebb széljegyzet vagyunk, és nem a történet fősodra.

Ez egyébként nem szerepel a könyvben, de hasonló bicikli-versenyre invitáló poszterek vannak, és a viadalokról is több szó esik benne, például a híres Tour de France háttérsztoriját is el lehet olvasni, és semmi romantika nincs benne. Ez egyébként nem szerepel a könyvben, de hasonló bicikli-versenyre invitáló poszterek vannak, és a viadalokról is több szó esik benne, például a híres Tour de France háttérsztoriját is el lehet olvasni, és semmi romantika nincs benne.


A bicikli kultúrtörténetet azoknak lesz lebilincselő olvasmány, akik érdeklődnek a (technika)történelem iránt, vagy azoknak, akik szeretnének egy kicsit többet tudni annak a szerkezetnek a történetéről, amit nap mint nap hajtanak, de azok is nyugodt szívvel fellapozhatják, akik csak arra az egyszerű kérdésre szeretnék tudni a választ, hogy

a zongorakereskedőnek miért hozott nehéz időket a bicikli megjelenése?

Mert a választ bizony meg fogjátok találni benne.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS