„Az idén aktuálisabb a Mentés másként pedagógia, mint valaha”
Horváth-Kovács Szilárd
2021. július 23. 14:18, utolsó frissítés: 2021. augusztus 02. 10:08
Lehet regisztrálni a negyedik Mentés másként konferenciára, mert „Nem mindegy, mi hálózza be az oktatást!” – a világháló, vagy a pókháló.
Csütörtök délelőtt a Mentés másként pedagógia könnyed hangulatú sajtóreggelin ismertette az augusztus 13-14-re tervezett, a korábbiaknál kisebb létszámú, de személyes jelenlétű, negyedik konferenciájukat.
A Planetáriumban, a friss sütemény- és kávéillat közepette, miután levetítették a rendezvény trailerét, Jakab Villő Hanga az alulról építkező civil mozgalom nevét értelmezve megállapította, hogy „az idén talán aktuálisabb a Mentés másként pedagógia mint valaha.”
A mozgalom elnevezése az online dokumentumban a Mentés másként (Save As…) opcióból ered, aminek a szimbóluma a floppy. Ami a mai fiatalok számára jóformán ismeretlen. A Mentés másként így arra utal, hogy újra és másként kell megpróbálni menteni azt, ami menthető az okatatásban: azaz át kell írni, újra kell fogalmazni azt, ami a romániai oktatási rendszerben problémásként, hiányosságként jelenik meg: és így újra-menteni.
A floppy arra is utal, hogy a rendszer néhol nagyon elavult. A jelenlegi oktatási rendszerben a tényleges helyzet ahhoz hasonlítható, mint amikor egy floppy-t próbálnánk behelyezni egy mai laptopba – arról nem is beszélve, hogy erről kellene telepíteni egy rendszert a számítógépre. Emellett az elmúlt időszakban előtérbe került az online oktatás, a pedagógia digitális reformja. De „Mi hálózza be a pedagógiát?” – teszi fel a kérdést a konferencia mottója. Számos helyen a legkorszerűbb technológiák és az internet, a világháló alapvetővé vált, más helyeken leginkább csak a „pókháló lengi be az iskola épületét”: azaz nagyon mély egyenlőtlenségek léteznek a romániai oktatási rendszerben. Belátható, hogy a lehetőségek nem egyformán adottak egy jól felszerelt nagyvárosi elit gimnáziumban és egy vidéki általános iskolában, de a konferencia minden pedagógust szívesen lát.
A konferencia az elmúlt időszakban megtapasztalt világjárvány által előhozott válsághelyzetet helyezi az előtérbe, de oly módon,hogy tükrözi az elmúlt évtizedek során felgyűlt problémákat, hiányosságokat. Az iskolák felszereltsége, az elfáradt diákok, a szülők panaszai és a kimerült pedagógusok mind arra utalnak, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem igazán tudja megvalósítani azt a társadalmi feladatot, ami a lényege lenne – jelentették ki a szervezők.
A szervezők a sajtótájlkoztatón elmondták, hogy az idéni konferencia egy „nulladik nappal” kezdődik augusztus 12.-én, csütörtökön, amikor egy erdei sétára kerül sor a rendezvény résztvevőivel. A programpont egyrészt bemelegítés a konferencia erdőpedagógivál foglalkozó előadásra, másrészt egy természetközeli közvetlen lehetőség az ismerkedésre, barátkozásra, beszélgetésre. Hiszen volt elég távolságtartásban részünk.
„Az oktatás közügy.”
A konferencia szakmai része augusztus 13-án, pénteken formabontó módon egy kerekasztal-beszélgetéssel indul, ami során igyekeznek beazonosítani az oktatási rendszer problémáit, amelyeket majd az előadásokon és a műhelygyakorlaton végig szem előtt lehet tartani. A beszélgetés meghívottjai mások mellett Péntek János, közismert egyetemi tanár, aki nagyon tág perspektívából rálát az oktatási rendszer változásaira, Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkatársa, aki jártas az oktatás rendszerszintű problémáiban (adminisztráció, tankönyvproblémák, stb.), Szolomájer Tímea, tanár, drámapedagógus, aki hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozik.
Szintén pénteken bemutatják a Fordulat társadalomtudományi folyóirat 28-ik tematikus lapszámát, amely a Kritikai pedagógiát járja körül (szerk megjegyz: az irányzatról itt írtunk). Az irányzat szemlélete nagyon közel áll a konferencia felvállalt irányához, ami a szervezők tömören így határoztak meg: „Az oktatás közügy.” A bemutatón Gegő Virág, a Mentés másként tagja, és a lapszám társszerkesztője, Horváth Eszter, a Fordulat szerkesztője, Harbula Hajnal, a Talentum Református Iskola pedagógusa, és Tordai S. Attila, a kolozsvári tranzit.ro szervezet alapítója, kurátora fog beszélgetni.
Ami még mindig tabu: abúzus és szex
A rendezvénysorozat másik kiemelt eseménye a Pedamozi. Mivel a korábbi konferenciákra több visszajelzés érkezett, ami szerint túl sűrű a program, ezért az idén a Pedamozi keretében – ami pedagógiai témához kapcsolódó filmnézésből és beszélgetésből áll – csak egyetlen filmet fognak vetíteni, Oláh Judit 2020-ban megjelent dokumentumfilmjét, a Visszatérés Epipóba-t. A film egy diáktáborban történő érzelmi és szexuális abúzusokat dolgoz fel. A filmhez szervesen kapcsolódik László Éva által vezetett műhely, amely a tanár-diák viszonyt, a bántalmazást, a visszaélést, ennek felismerhető jeleiről és a pedagógusok felelősségeiről szól. A szerzők jelezték, hogy a film és az érintett téma sokaknak felkavaró lehet.
Bálint Blanka, a Mentés másként pedagógia társszervezője a sajtóreggelin ismertette, hogy Romániában az oktatást érintő egyik jelentős kérdés éppen a szexuális nevelést érinti: már több mint egy éve zajlik a közvita, hogy hogyan s miként kerüljön be az általános oktatásba. Az ortodox egyház, illetve a közvélemény egy részének hatására a tantárgyat végül egészségügyi nevelésnek nevezték át, illetve mai napig nem kötelező, hanem szülői kérésre oktatható. Pedig egy átfogó kötelező szexuális nevelés tantárgyra nagy szükség volna, ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Unió tagállamai között Romániában a legmagasabb a kiskorú terhességek száma, a leányanyaság, itt él a legfiatalabb nagyamama, illetve négy fiatal közül egy valamilyen nemi betegségben szenved.
„Bármilyen meggyőződésünk legyen a fiatalok szexuális felvilágosításáról, egyszerűen nem tehetünk úgy, mintha a 18 éven aluliakat nem érdekelné a szex és a szexualitás. Feltehetjük a kérdést, hogy mi károsabb: ha nyíltan beszélünk róla, vagy ha figyelmen kívül hagyjuk a téma jelentőségét.” – mondta a szervező. A konferencián erről a témáról olyan szakértők tartanak előadást, vagy vezetnek műhelyt, mint a már említett László Éva (Hol tart most a szexuális nevelés Romániában?), illetve Fejér Ákos (Merünk-e beszélni szexuális témákról?)
Lehetséges-e a szociális inklúzió?
Juhász B. Kincső egy másik témakört ismertetett, amely a romániai társadalmi egyenlőtlenségeket, és sérülékeny közösségeket érinti. A rendezvény társszervezője beszámolt arról, hogy meghívták Vidia Negreát, klinikai pszichológust, a resztoratív szemlélet szakértőjét, aki javító intézetekben, börtönökben is dolgozott, a társadalom által kirekesztett személyekkel, és online előadást fog tartani a resztoratív szemléletről, illetve ennek alkalmazhatóságáról a diákok között. További meghívottunk Kende Ágnes, aki az egyenlősítő közoktatásról, szegregáció problémáiról, illetve az inklúzióról tart online előadást.
Szombaton Visky Zsolt műhelyt ebben a témakörben, ahol a pataréti roma gyerekek és fiatalok között szerzett tapasztalatait, meglátásait adja tovább. Visky a Made in Pata Rât projekt keretén belül igyekszik szakmát tanítani a korábban Kolozsvárról hatóságilag kilakoltatott, társadalmilag stigmatizált és kirekesztett fiataloknak. A projekt sikerét jelzi, hogy szakmunkásként alkalmazni is lehetett a fiatalok közül. Az év eleji csíkszeredai tűzeset nincstelenné vált roma közösségében hasonló munkát végez Csata Orsolya, aki szintén műhelyfoglalkozást fog tartani.
A Mentés másként pedagógia 4. konferenciájának (nem teljes) szervezői csapata: (balról jobbra) Szabó Ivett, Bálint Blanka, Bilibók Karola, Simándi Mercédesz, Jakab Villő Hanga, Juhász B. Kincső. Fotó: Transindex.Gyerekjogok, online zaklatás, cyberbullying
„A járvány nem csak az oktatást szorította az online térbe, hanem mindent, ami a gyerekekkel az iskolába történik. Így az iskolai bántalmazást is, azaz egyre jobban elterjedt a cyberbullying” – vezette fel Simándi Mercédesz további két előadást, amelyek a tágan értett gyerekjogok témakörébe nyújtanak bepillantást. Az első előadást két magyarországi szakértő tartja online – Baracsi Katalin és Dóczi-Vámos Gabriella –, és két részben járja körül az iskolához kapcsolódó internetes zaklatást. Egyrészt felvázolják az cyberbullying jelenség természetét, kitérve annak csoportos jellegére. Hiszen nem csak sértett és elkövetőről van szó, hanem számos szemlélőről, tanúról. Az előadók másrészt arra vállalkoztak, hogy ismertessék a tanárok, szakemberek, szülők számára, hogy miként/hogyan ismerhetik fel az online bántalmazási formákat, és hogyan lehet adekvát módon reagálni az ilyen esetekben.
A másik előadás a családon belüli gyerekbántalmazást helyezi fókuszpontba, mégpedig a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány széles körű felmérésre alapozva. A kutatás, amelynek célja felmérni a társadalom viszonyát, véleményét a gyermekbántalmazásról, öt országot érint: Magyarországot, Romániát, Albániát, Moldovát és Szlovákiát. A romániai felméréseket a Gyulafehérvári Caritas szervezet bonyolítja le, és a szervezet részéről a Mentés másként konferencia előadója lesz Szigyártó Adrienn, pszichológus, aki első sorban a fegyelmezés és a bántalmazás közötti határvonalat segít meghatározni. Főként mivel az erőszaknak, a visszaélésnek számtalan arca van, és sokszor nem is olyan könnyű meghatározni, hogy mivel is találkozunk. Arról nem is szólva, hogy a társadalmainkban a nevelési módszerben gyakran jelen van a bántalmazás „fegyelmezés” címszó alatt. A nemzetközi kutatás eredményeinek alapján a szakértők közösségi megoldási, és megelőzési javaslatokat tesznek.
Lélektan és nevelés
„Mindannyian éreztük, tapasztaltuk, hogy pszichés szempontból is nagyon megterhelő volt az elmúlt másfél év” – vezette fel a következő témakört Szabó Ivett. Lélektani nehézséggel az oktatási rendszer minden szereplője találkozott, így a konferencia témái között ennek is szerepelnie kellett. Milyen hatással volt a diákokra a pandémia és annak kényszerű hozadékai? Az oktatási intézmények mennyiben tudtak segíteni, vagy mennyiben hagyta magukra? Mi történt a fiatalokban, a fiatalokkal? Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ Pușcaș Cristian, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, egyetemi tanár.
Egy másik neves meghívott előadó Gyarmathy Éva – akinek nemrég jelent meg a Tehetségfejlesztés – Lehetőségek kezdőknek és haladóknak című könyve –, aki az atipikus idegrendszeri fejlődésű gyerekek helyzetéről tart előadást. Az online előadásban a szakértő nem kerüli ki azokat a kérdéseket, hogy hogyan lehetséges ilyen helyzetben is tehetséggondozás, az erősségek ápolása, azaz mit tehetünk annak érdekében, hogy az érintett gyerekek ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetésben.
Szintén ennek a tematikus tömb keretén belül érzékenyítő műhelyt vezet Ilyés Irén és Nagy Szilárd, a kolozsvári a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának szakértő munkatársai.
Gyerek-közeli módszerek a pedagógiában
A Mentés másként konferencián az idén is helyet kapnak azok az előadások és műhelyek, amelyekben különböző szakterületről érkező szakemberek alternatív, gyerekbarát módszerekről lesz szó – ismertette Bilibók Karola. A rendezvény társszervezője hangsúlyozta, hogy a gyakorlatoknak a célja az oktatás rugalmasságának és a gyerekek (és tanárok!) magabiztosságának az erősítése, fejlesztése.
Blizik Anitta-Picur A játszás hatalma – az erdei óvoda koncepciója címmel tart előadást, amely során megosztja a hallgatósággal az Marosvásárhelyen alapított erdei óvodában szerzett tapasztalatait. Emellett Fülöp Csilla műhelygyakorlatot vezet az állat-asszisztált pedagógiáról, amelyben Szellő nevű kutyája is segítségére lesz. Ezeknek az eljárásoknak a veleje abban áll, hogy jelentős mértékben lecsökkentik az oktatás során előálló stresszhelyzetet, és ebben a sajátos nyugalmi állapotban növeli a gyerekek koncentrációképességét, a figyelmük élességét. Ebben az értelemben a szakértők kimondottan javasolják a figyelem-, vagy koncentrációzavaros gyerekeknek, illetve autizmusban szenvedőknek, de más speciális igényű gyerekek esetében is alkalmazhatóak.
A tanulás és a játék közötti átjárási lehetőségekről András Szilárd, matematikus, a SimpleX Egyesület elnöke fog műhelygyakorlatot vezetni. Jesztl József, szociálpedagógus pedig a társasjáték-pedagógiáról vezet majd műhelyt Kevés eszközös társasjátékok a gyakorlatban címmel. A műhelyek nem csak ismertetik a módszereket, hanem átadják a résztvevő pedagógusoknak alkalmazható gyakorlatokként. A Mentés másként szervezője felhívta a figyelmet, hogy az oktatásban alkalmazott játékok esetében nagyon felfigyelni arra, hogy egy sajátos világban-térben zajlanak, amelynek saját szabályai vannak: ennek értelmében a játékok meg kell maradjanak játéknak. Azaz nem szabad sosem csak mint tanulási-oktatási módszerként, eszközként alkalmazni – különben a gyerekek nem érzik jól magukat a játékhelyzetekben, így nem működnek.
Ezekben a sajátos módszerekben a tanárok nem pedagógusként vesznek részt, hanem facilitátorként: hiszen nem egy meghatározott tartalmi tudást kell átadjanak, hanem a tudás megszerzésének új útjaira kell rávezetni, hozzásegíteni a diákokat.
További információ a Mentés másként pedagógia honlapján, közösségi média oldalán, vagy megkeresheted a szervezőket a mentesmaskentpeda@gmail.com e-mailcímen.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
