2023. március 26. vasárnapEmánuel
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Új arcát fogja megmutatni az Egyetemi Műhely Kiadó a tudományos anyagok digitalizálásával

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. augusztus 20. 16:38, utolsó frissítés: 2021. szeptember 03. 11:54

Levonták 15 évnyi munka következtetéseit a tudományos kiadványok szolgálatában, úgy vélték megéri folytatni, de könnyebb lesz ha hallgatnak az új idők szavára.


Digitális eszközök bevonásával szeretné megszólítani a tudományos könyvek érdeklődőit – a Bolyai Társaság keretein belül működő – Egyetemi Műhely Kiadó, amely pénteki kerekasztal-beszélgetése során összegezte az elmúlt tizenöt év legfontosabb eredményeit és ismertette jövőbeli célkitűzéseit.

A 15 éves évforduló alkalmából Veress Károly, az Egyetemi Műhely Kiadó (EMK) alapító igazgatója felidézte: a kiadónak 2006-tól kezdődően folyamatosan jelennek meg kiadványai a magyar nyelvű egyetemi oktatás népszerűsítése érdekében. Alakulási céljuk ugyanis első perctől az volt, hogy a BBTE magyar tagozatának tevékenységét támogassák (még ha ehhez a BBTE infrastruktúrája nem is járul hozzá kellőképpen és általában magukra maradnak a kiadásban – szerk. megj.).

Nehézségeik ellenére viszont lehetőséget biztosítanak egyetemi tudományos kutatások eredményeit bemutató, az egyetemi oktatásban hasznosítható szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek, doktori disszertációk, konferenciakötetetek, tanulmánykötetek megjelentetése az érvényes tudományossági követelmények betartásával. Mint a kerekasztal-beszélgetésen megtudtuk, az elmúlt tizenöt év folyamán: 43 egyetemi jegyzetet, tankönyvet, tanári kézikönyvet, 48 konferenciakötetet és közös tanulmánykötetet, 2 szöveggyűjteményt, 28 disszertációt, 15 egyéni tanulmánykötetet, 7 monográfiát jelentettek meg. Összesen tehát kb. 150-re tehető a kiadványaik száma, ezeknek az egyharmada filozófiai szakterületen jelent meg.

A szerző felvételeiA szerző felvételei


Jövőre nézve, az igazgató szerint – azon túl, hogy mindegyik területen folytatják tevékenységüket –, legfontosabb célkitűzésük, hogy a kiadó tevékenységét felzárkóztassák a mai kor technológiai feltételeihez, amelyet a honlapjuk átszervezésével kezdenek el. Ez interaktívabb lesz és lehetővé teszi majd a tartalmi betekintést is az ott felsorakoztatott kiadványokba. Továbbá a könyvbemutatóikat, szakmai beszélgetéseiket élénkebbé tennék, ezeket rögzítenék és felköltöztetnék a Youtube-ra. De az eddigi kb. 200-as példányszám korlátja is áthidalható lesz, ha sikerül a digitális térben E-könyveket kiadjanak.

Veress Károly szerint belső igény fogalmazódott meg a kiadón belül a technológiai újításra, mert a könyvek önkéntesen történő terjesztése nehézkesen működik a piaci kereskedelembe jutás nélkül. Ők ugyanis eddig és ezután is adományokból és pályázatokból kívánnak fennmaradni, de a kutatókhoz és az egyetemi hallgatókhoz értelemszerűen könnyebb lenne a digitális térben eljutni, na meg fordítva is.



Gábor Csilla, a kiadói tanács tagja a filológia területén megjelent könyveket emelte ki, amelyek száma folyamatosan nőtt az idők során. Amíg 2006 és 2010 között 7-et, addig 2011-től mindezidáig 46 filológiai témájú kötetet jelentettek meg, ezek között többek között nagy számban vannak a doktori dolgozatok.

Rüsz-Fogarasi Enikő, a Bolyai Társaság elnöke emlékeztetett, az EMK 2011-ben filozófiából B, 2012-ben teológiából C akkreditációs értékelést kapott az Országos Tudományos Kutatási Tanácstól (CNCS), és külön öröm volt számára, hogy ezt 2020-ban nem csak jobb eredménnyel ismételték meg, de ki is bővítettek az akkreditációs listát a filológia és a történelem és kulturális tanulmányokkal, amely még több szerzőt és a szakmai háttér növelését jelent a kiadó számára.



Ahol pedig még Rüsz-Fogarasi Enikő szerint szükséges lenne a növekedés, legalábbis a kolozsvári Magyar Történeti Intézet szempontjából, az a könyvtár szak, amelyre az egyetemi tanár azért hívta fel a figyelmet, mert az utóbbi években mindössze egy személy jelentkezett, de az elindításához minimum háromra lenne szükségük. Ezen úgy vélte, az intézet is az internetes kommunikációjának újragondolásával tudna változtatni.

Péter István, a Bolyai Társaság alelnöke szerint sokan vitatják a teológia létjogosultságát a tudományok terén, amely vitába ő nem kíván becsatlakozni, azonban megjegyezte: az ezen területen megjelenő kiadványok megmutatják, a teológia több tudományterületet is felölel, olyanokat mint a filozófia, a pszichológia, a történelem, a szociológia, amelyek vallási megközelítése is fontos.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS