2022. január 26. szerdaVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A Kolozsvári Művészeti Múzeum hetven éve egy tárlaton: ez egy kulturális megemlékezés

G. L. 2021. november 27. 14:11, utolsó frissítés: 14:11

1956-ban döntöttek arról, hogy a Bánffy-palotában kapjon helyet a Kolozsvári Művészeti Múzeum, több éves felújítás után költözött be az intézmény az épületbe, amely most ünnepli működésének 70. évét.


A most már teljes külalakjában megújult Bánffy-palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum éppen a hetven éves születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból #Hetven címen nyílt kiállítás szerda délután a palota emeleti kiállítótermeiben. A kiállítás olyan alkotók műveit mutatja be, akik a kolozsvári művészeti élet emblematikus figurái és az elmúlt hét évtized során művészetükkel szervesen hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez. Gyorsinterjú a kiállítás kurátorával, Iakob Attilával.

A most kiállított képek egytől egyig a múzeum gyűjteményéből származnak. Hogyan bővült és alakult a múzeum gyűjteménye az elmúlt évtizedekben, amiből végül a mostani kiállítás anyagát is válogattad?

– A múzeum alapgyűjteménye a régi Cioflec-kollekció (Virgil Cioflec jogász és író, a két világháború közötti időszak jelentős műgyűjtője - szerk.), amire rájött a történelmi múzeumtól kapott gyűjtemény, illetve a Román Akadémia is átutalt még pár alkotást a 60-as években. A Román Nemzeti Múzeumtól is van néhány képünk. A 70-es, 80-as években a kolozsvári pártbizottságtól/néptanácstól kaptunk adományokat. A 70-es évek közepétől a múzeum már nem vásárolhatott élő művészektől alkotásokat, ezért a helyi néptanács kulturális szervezete vásárolta meg a képeket, amit aztán a múzeumnak adományoztak. Ezek az adományok is részei a gyűjteménynek.

A kiállítás plakátjaA kiállítás plakátja


A most kiállított munkák is így kerültek a gyűjteménybe? Ebből az időszakból származnak a festmények?

– Nem kronológiai alapokon képzeltem el a mostani kiállítást, hanem egyéniségeket válogattam be. A most kiállító alkotók mindannyian kötődnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézethez, illetve a mostani Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemhez (UAD). Diákok vagy tanárok voltak ott. Ugyanakkor kapcsolatuk volt a múzeummal és a kolozsvári kulturális közeggel. A kiállítás az elmúlt 70 évnek erre a szimbiózisára fókuszál. Azért is választottam ezeket, hogy megerősítsem ezt a kapcsolatot.



Nagyon sok művész ezeket az alkotásokat már a 60-as, 70-es, 80-as és 90-es években már ki is állította a múzeumban egyéni kiállítóként, esetleg egy csoportos kiállítás részeként. Utána kerültek hozzánk a képei: vagy tőlük direkt adomány formájában vagy az előbb már említett módon, amikor megvásárolta tőlük egy szervezet, amit végül adományként a múzeumnak utalt.

Két kivételtől eltekintve mind az alapítás utáni periódusban kerültek a múzeum gyűjteményébe, de már a 30-as évek elejéről is vannak festmények.

Akkor az elmúlt 70 év kiállításainak is egyfajta összefoglalása?

– Ezt nem mondanám azért, de azért sok alkotás van, amelynek a készítője kiállított már nálunk a múzeumban. Ez inkább a kapcsolatról szól, nem arról, hogy már kiállították nálunk. Ez egy kulturális, szociális megemlékezés, és nem egy stíluskövető kiállítás. Nem a posztimpresszionizmust, az avantgárdot vagy a szocreált akartuk bemutatni. Ha megnézzük a kiállított képeket, akkor a plein airtól egészen portrékig minden van. Sőt, portréból is több stílust állítottunk ki, a szocreáltól az akadémistáig. Elég tág a paletta.

T. Szűcs IlonaT. Szűcs Ilona


Nagyjából mekkora a múzeum gyűjteménye, amiből ez a válogatást készült?

– A múzeum gyűjteményében több, mint 14 ezer műtárgy van, festmény, grafika, szobrászati alkotások és hasonlók. Ha egy számbeli értéket kellene adnom, akkor azt mondom, hogy simán lehet 1000 műalkotásra is gondolni, ami közül választanom lehetett. A válogatás valójában inkább a tapasztalaton és a leltárunkban lévő munkák ismeretén alapszik, hiszen ha minden kiállításnál az ember 1000 alkotást átnéz, akkor talán úgy 3-4 évente tudna rendezni egy-egy kiállítást. Itt jön képbe a tapasztalat és a szakmai régiség, amit Ana Mirea múzeumi főkurátor nyújtott.

A múzeum gyűjteményéhez képest nekem kicsinek tűnik a mostani válogatás. Milyen nehézségei ennek az összeállítása?

– Nem is a gyűjtemény nagysága jelentette a nehézséget. A lista összeállítása nem egy komplex dolog, azért ismerjük, hogy kik voltak azok az alkotók, oktatók és diákok, aki már ki volt állítva a múzeumban. Van egy hosszú lista. Problémát inkább a kiállító helynek a kapacitása jelentett: amikor kiveszünk 50 munkát a raktárból, de az ideális szám, amit ki tudunk állítani a termekben olyan 40 körül van. A kiállítás összeállításánál, úgy döntöttem, ha túlzsúfolt is lesz a kiállítóterem, nem fogok az eredeti listából kihúzni alkotókat. Elég nehéz eldönteni, hogy kit vegyünk ki: Andrássyt vagy Harșiat. Ki maradjon benne, Maniu vagy Brudașcu? Mit csináljunk a csendéletekkel, Fülöp Andorral vagy Balázs Péterrel? Mivel nem stílusról, hanem nevekről és kapcsolatokról, intézményi és kulturális jelenlétről, elég nehéz volt a szelekció. A kiállító terep talán túlzsúfolt is lett. Ezt a rizikót vállaltuk.

Hogyan lehetett valamiféle rendszerbe szervezni ezt az egészen változatos gyűjteményt? Melyek azok a jelentős munkák, amelyek meghatározták ezt a szervezését?

– Nem célja a kiállításnak kiemelni egy vagy több alkotást, hanem az összképet akarta bemutatni. Ezért nem szeretnék szubjektív vagy objektív kiértékelés alapján kiválasztani egy vagy több jelentős munkát.

Mennyiben jelenti az elmúlt 70 év kolozsvári képzőművészetének a leképezését? Mennyiben tekinthető reprezentatívnak?

– Hat reprezentatívnak reprezentatív, de biztosan nem teljes. A szubjektivitás és térhiány mindig meghatározza az ilyenfajta kiállítás formáját.

Nemeș MariaNemeș Maria


A mostani főleg festészeti munkákat bemutató tárlat után jövőre a múzeum szobrászati és grafikai kiállítást is tervez a gyűjteményéből, amivel az intézmény elmúlt hetven évét elevenítenék fel. A #Hetven 2022. január 9-ig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.

címoldali képen: Harșia Teodor festményének részlete. fotók: Kolozsvári Művészeti Múzeum

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS