Szűcs László: Ha maga Bolojan könyörögne, akkor se térnék vissza a régi rendszerhez
Tőkés Hunor 2021. december 16. 10:05, utolsó frissítés: 11:58Kényszer szülte megoldás volt, hogy az Újvárad folyóirat a civil szférában keressen saját utat. Azóta egy év telt el, a főszerkesztőt kérdeztük arról, hogyan sikerült túlélniük.
Nemcsak a Várad folyóirat önállósága szűnt meg egy évvel ezelőtt Bihar megyében, hanem számos kulturális és szociális intézmény került veszélybe, szűnt meg vagy adódtak nehézségei, miután Ilie Bolojan megyei tanácselnök költségcsökkentés okán drasztikus átalakítást és állománycsökkentést rendelt el a Bihar Megyei Tanács alintézményeiben.
Az érintetteknek pedig valamit kezdenie kellett az ünnepek közepén a munkanélküliséggel és a koronavírusjárvány okozta nehézségekkel, de a sajtóban és a kultúrában jelentkező hiánnyal is szembe kellett nézniük. Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat lapigazgatója és társai pedig sebeik nyalogatása helyett, amelyet a bírósági ítélet sem könnyített meg, nehéz fába vágták a fejszéjüket. Úgy döntöttek: ha meghalt a Várad, hát éljen az Újvárad! – és ennek mentén építkezni kezdtek.
Az új modellt tehát a kényszerűség hívta életre, hisz azon alapult, hogy pontosan egy éve, 2020. december 15-én a Bihar Megyei Tanács kétharmados többsége úgy döntött, felszámolja a Várad folyóirat (és a Familia) intézményi létét, önállóságát. Szűcs szerint 2021 elején a Holnap Kulturális Egyesülettel nem csupán egy új periodikát alapítottak az Újvárad folyóirattal, hanem intézményesen vitték tovább egy civil szervezettel azt, amit addig állami keretek között csináltak: lapkiadás offline-online, könyvkiadás, kulturális rendezvényszervezés, tehetséggondozás. A lap élére pedig ismét Szűcs Lászlót választották. Jelenleg tíz szám és egy melléklet van mögöttük.
Szűcs az Újvárad főszerkesztőjeként elmondta, a folyóirat modelljét az év elején rövid idő alatt találták ki, és abból áll, hogy egy szerkezetében a klasszikus irodalmi-kulturális folyóiratot ötvöztek egy hetilap formátum tipográfiai arculatával – ami a műfajok változatos használatában is érvényes. És szerinte ez nem egy lezárt történet, hamarosan itt a második évfolyam, így van alkalmuk értékelni az eddigieket, s amit kell, áttervezni, áthangolni.
„Nem lehet megállni, utazósebességen haladni, inkább az a jellemző, hogy folyton menekülünk előre. 2022-ben – az eddigiek mellett –, új dolgokkal is próbálkozni: podcast, multimediális anyagok, gyakornoki program, irodalmi pályázatok derengenek a láthatáron” – mutatott rá Szűcs. Hozzátéve, Kinde Annamária (1956. június 10. – 2014. január 5.) nagyváradi születésű költő, műfordító, lapszerkesztő, a Várad című irodalmi folyóirat egykori szerkesztőjének 65. születésnapjának alkalmából konferenciát szerveznek júniusban. Ugyanakkor új, Kortárs klasszikusaink című irodalmi sorozatukat, amelynek utolsó ez évi előadását André Ferenc a Léda házban Szőcs Géza életművéről épp szerdán tartja.
„A modell hiánya, illetve mondjuk inkább kísérőjelensége a konstans létbizonytalanság, előnye viszont az állami fenntartású s ellenőrzésű rendszerhez képest, hogy sokkal szabadabban mozogsz, messze nincs annyi adminisztratív teher, ballaszt, fölösleges papírgyártás, rohangálás mérgezett egérként trezorhoz, megyéhez, finánchoz, napi szintű külső-belső-felső kontroll. Miközben állítom, hogy ezek nélkül sokkal hatékonyabban kezeljük a forrásokat.
Mindkét közeget megtapasztalva ki merem jelenteni, hogy nem mennék vissza abba a korábbi rendszerbe, amiben működtünk, akkor sem, ha Ilie Bolojan tanácselnök itt könyörögne az asztalom mellett – érzékeltette az új modell előnyeit a főszerkesztő.
A lap fenntartásához szerinte ahová csak lehetséges pályázni kell, takarékosan működni, tartalékokat képezni, közben lehetőleg minél több lapot és könyvet eladni, valamint jelen lenni a piacon Brassótól Budapestig – ebbe beleértve az online előfizetést, a vásárlás lehetőségét is. Utóbbihoz holnap.ro címen egy webshop-ot is létrehoztak tavasszal.
Mint kifejtette, 2021 során pályáztak a Bethlen Gábor Alaphoz (BGA), a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), a Communitas Alapítványhoz, a Petőfi Irodalmi Ügynökséghez, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához (DRI), a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósághoz (AFCN), illetve regionális uniós forrásokat is megpróbáltak becsatornázni. Volt, ahol támogatást nyertek, máskor csak tapasztalatot, illetve vannak folyamatban lévő pályázataik is. Sokat tanultak, azt is, hová érdemes pályázni és hová nem . Előfordult, hogy még túlságosan újak vagyunk, ezért nem volt sikeres a pályázási szándék, vagy túl kicsik, amihez legközelebb partnerségben próbálkoznak újra.
A Holnap Könyvek 2021. évi kiadványai:
- Fám Erika: Halló, Juli! (kisregény)
- Kjell Espmark: Bartók Béla a Harmadik Birodalom ellen (regény)
- Farkas Antal – Szilágyi Aladár: Kínlódjvalva, volt egyszer (riport)
- Dánielisz Endre: Galíciától a Garda-tóig (memoár)
- Zsehránszky István: Marad(j)unk ebben (rádiós jegyzetek)
- Bakó Endre: Váradi műhely (tanulmányok)
- D. Mészáros Elek: Albion fóliasátrai alatt (riportfüzér)
- Fám Erika: Lájkolhatatlan (művészeti írások)
- Biró Árpád Levente: Mesék a paraván mögül (monográfia)
- Mihók Tamás: Rizómazaj (versek)
- Magyari Sára: Sügérségtől incelekig – női szemmel (esszék, nyelvészeti írások)
- Szente B. Levente: Vízmerítő (versek)
- Bíró Péter: Váradtól Váradig (memoár)
- Mircea Cărtărescu, Ion Stratan, Traian T. Coșovei, Florin Iaru: Gyémántlégkör (antológia, magyar nyelvű kiadás)
Előkészületben: Kormányos László: Diplomácia és kegyelet – magyar uralkodók a középkori Váradon (történelem)
A nyitóképen balról jobbra: Botházy-Daróczi Réka, Czvikker Katalin, Szűcs László, Biró Árpád Levente látható