2020. aug. 15. szombatMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

ORTT Mustra: fókuszban a magyar mozi

Buzogány Klára 2005. november 21. 13:19, utolsó frissítés: 13:05

Két nap alatt 50 órányi film a fesztivál mérlege. Szó esett arról is, milyen az Erdély-kép a magyar médiában.





A nemrég lezárult Alter-Native után újabb filmszemlének adott otthont a hétvégén Marosvásárhely: a magyarországi Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fesztiválján kizárólag magyar mozi- és tévéfilmeket mutattak be a színművészeti egyetemen.


A szervezők az 1999 óta rendezett magyar filmekből




válogatták össze a műsort. A bemutatott nagyjátékfilmek közül több is nemzetközi fesztiválokon szerzett díjat. A legismertebb címek talán Pálfi György Hukkleja, Deák Krisztina Jadviga párnája című filmdrámája, Gulyás Gyula Fény hull arcodra szívem című alkotása, illetve Gödrös Frigyes Történetek az elveszett birodalomból! című televíziós játékfilmje. Ínyencfalat volt Czigány Zoltán Cantata Profanája, egy 25 perces filmetűd, amelyben hallható Bartók Béla hangja.


A dokumentumfilm műfaja is jelen volt a szemlén.

Bemutatták Páskándiné Sebők Anna szerteágazó vonalvezetésű Erdély 1956-ját, illetve Szomjas György alkotását, a Vagabondot. Vetítették a Szeretlekeket is – a magyarországi intézményen kívüli szülésekről készült megrázó riportot Varga Ágota rendezte.

A két nap alatt levetített mintegy 50 órányi

– az ORTT által támogatott – film nagyrészét most láthatta először az erdélyi közönség: moziban nálunk csak a Simon mágust (rendező: Enyedi Ildikó) és a Hamvadó cigarettavéget (rendező: Bacsó Péter) mutatták be, magyar tévécsatornákon pedig láthattuk például Török Ferenc Csodálatos vadállatok és Bereményi Géza Hóesés a Vízivárosban című alkotásait.

Az uristen@menny.hu (rendezője Stefanovics Angéla, Kálmánchelyi Zoltán és Végh Zsolt) elsősorban a körülötte kavart botrány miatt lehet ismerős azok számára, akiknek nem sikerült kalóz-CD-n megszerezniük a mindössze 22 perces szatírát.

A „filmtúladagolást” szombat este az


Erdély-kép a magyar médiában

témával megszervezett nyílt vita szakította meg. A beszélgetést az ismert magyarországi televíziós személyiség, Baló György irányította, meghívottja volt Kovács György, az ORTT elnöke, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNC) alelnöke, emellett a Magyar Televízió szerkesztői, illetve a romániai magyar média képviselői.



A hazaiak általában arra panaszkodtak, hogy Erdélyről valamiféle székelyharisnyás-öreg-bácsis, székelykapus, egyfogú-öreg-néni-puliszkát-főz-és-közben-népdalt-énekel-kép jelenik meg a magyarországi televízióadók műsoraiban – azok közül is inkább csak a közszolgálatiakban, mert a kereskedelmiek nem foglalkoznak erdélyi témákkal.

Ugyanakkor elhangzott, hogy bizonyos erdélyi filmtémákra egyáltalán nem ítélnek meg pénzt a magyarországi támogatók, másokra pedig igen – kizárólag a téma jellege miatt.


A magyarországi vendégek szerint viszont

ez az idilli Erdély-kép árnyalódott az utóbbi tíz évben: az itteni magyarság bemutatása a realizmus felé közeledett. Egyébként a kereskedelmi adóknak nem célja semmiféle társadalmi kérdés bemutatása – bizonyos magyarországi témák sem érdeklik őket –, és általában a tévében ugyanannyiszor esik szó Erdélyről, mint például Sopronról.

A magyar médiában megjelenő Erdély-képet a politikai változások is alakítják, ideértve az egyes tévéadók vezetőségváltásával bekövetkező műsorpolitikai változásokat is.


Erdély nagy üzlet

– hangzott el többször is – , erdélyieknek és magyarországiaknak egyaránt. S ha sokszor sértő is a sztereotipikus ábrázolásunk, valamennyire rászolgáltunk, rászolgálunk erre. A végkövetkeztetés: egységes Erdély-kép nem létezik, talán nem is fog létezni: az ikon a valósághoz tartozik, ha az változik, a kép is változik majd. Végül Gáspárik Attila összegezte az erdélyi magyar televízióadó helyzetét – pontosabban azt, hogy nincs helyzet, nincs csapat, bár a frekvenciát megítélték.



A fesztiválhangulat általában jó volt, a délelőtti vetítéseken kevesebben vettek részt, ám délutánonként és esténként megtelt mindkét vetítőterem, és hasonló érdeklődés övezte az említetett, a nemrég felújított Pálffy-házban megszervezett beszélgetést is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS