2020. október 1. csütörtökMalvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Balkán-Félsziget: erre biz’ ropni kell!

2008. július 09. 17:39, utolsó frissítés: 17:01

A Félsziget Fesztivál idén beerősít a Balkán-vonalon: Fanfara Shavale, Ajde Braco és Balkan Fanatik Erdély legnagyobb rendezvényén.



A világ Balkán-lázban ég: a kereskedelmi rádiókban a Shantel a király, a Gogol Bordello hatalmas tömegeket mozgat meg, a román és szerb fúvószenekarok minden nagyobb fesztiválon ott vannak. A Félsziget idén nem nyugati sztárokkal, hanem autentikus kelet-európai bandákkal ünnepli az új erőre kapott stílust.

Ha már balkán, legyen fanatikus! A Félsziget balkán-kínálata a rendezvény első napján, gőzerővel indul, az etno-electro vonal legjobb magyar képviselőjével, a


Balkan Fanatikkal.


Mi történik, ha két teljesen különböző stílust képviselő előadóművész összedugja a fejét, és közösen kezd gondolkodni? Vagy teljes kudarc, vagy remekmű születik. Jorgosz (Georgios Tzortzoglou) hangsámán, a hajdani Barbaro és Gépfolklór alapítója, és Lepe (Lepés Gábor) producer, Ákos hangmérnöke 2002-ben vágott neki Balkan Fanatik néven a Lepe-féle elektronikus zene népzenével való elegyítésébe.


Az eredményre, a 2004-ben megjelent első lemezre mindenki felkapta a fejét: a Balkan Fanatik az év world music lemeze lett, a zenekar kitüntetést kapott a kulturális minisztériumtól, és energiabombaként ható koncertjeik és fesztiválfellépéseik egyre növelték rajongóik számát. Ez a balkáni bomba 2008-ban fog robbanni Marosvásárhelyen, a BF félszigetes fellépésén. Elektronikus alapok, népzene, rap, tánc, fényjáték: mindez egyben, könnyen befogadható, de klisémentes formában: ez a Balkan Fanatik.


Csütörtököt akár a balkán napjának is kikiálthatná a fesztivál. Már a Maros színpad első fellépője is magán hordozza a műfaj jeleit: A


sZempöl Zenekarnál

népzenei motívumok, gyerekmondókák keverednek táncra késztető elektronikus alapokkal, mindez egy hatszemélyes élőzenekar előadásában, akik nem a világot akarják megváltani, hanem zenélni és szórakoztatni akarnak. A sZempöl Zenekar a PopSuli toplistás előadója.




Este a Zakuska színpadon és környékén terjed a Balkán-feeling. Nem kell feltétlenül cigányfalucskában születni ahhoz, hogy megértsük és átérezzük a balkáni zenét és életérzést. Ezt bizonyítja itt élőben a magyarországi


Ajde Braćo

együttes, amely a dél-szerbiai, makedón, bolgár cigány fúvós zenekarok mintájára alakult 2005-ben. A fúvósbandát a temperamentumos és átütő balkáni fúvószene iránti rajongás hívta létre, tagjai népzenészek és jazzisták.


A repertoárt képező szerb, román, bolgár, makedón, görög, török, cigány dalok és táncdallamok javarészt páratlan ritmusúak, szólókkal tarkítottak. A feldolgozások változatosságra törekednek, itt-ott helyet kap a jazz. Dalaik változatosságukból kifolyólag koncerten érvényesülnek leginkább, de tánczeneként is élvezetesnek bizonyulnak.

Az együttes tagjainak elsődleges célja az, hogy ízesen, dinamikusan, temperamentumosan, erőt sugárzóan, stílusosan játsszanak, hogy közös játékukkal olyan élményt tudjanak nyújtani, továbbadni, amilyent nekik jelent ez a zene.

A felállás: trombiták, szaxofonok, furulya, valamint az ütősök: tapan, derbuka; szólóének és vokál. Az Ajde Braćo szólóénekese Farkas Tünde, aki évek óta foglalkozik a jellegzetes balkáni többszólamú énekléssel.


A magyarországi csapat koncertje után tanácsos a Maros színpadhoz igyekezni, mert itt hajnalig folytatódik a táncos mulatság, a lehető legautentikusabb zenei aláfestéssel, amit a Fanfara Shavale szolgáltat.

Zece Prăjini egy világvégi kis moldvai falucska, mindössze kétszáz lakossal. Ennek ellenére öt fúvószenekar működik itt, és közülük több is világhírű – elsősorban a Fanfara Ciocarlia és a Félszigeten fellépő


Fanfara Shavale.

A faluban minden férfi ért a fúvóshangszerekhez, és ez a szerencsés esetekben nem csak értést, de szeretetet is jelent.


A Fanfara Shavale egy ilyen szerencsés eset, a 12 tagú fúvószenekar minden egyes tagjának a vérében van a zene. Nem partitúrákat követnek, hanem improvizatívan, egymás minden rezdülésére figyelve, teljes összhangban képesek akár első hallás után is eljátszani bármit. Sajátos repertoárjukban a tradicionális, szülőktől tanult cigányzene keveredik a balkáni ízekkel, az eredmény pedig egy nem mindennapi koncert, amelyen nincs leállás, pihenés, és ha egész álló nap tartana, akkor is többet akarna a közönség.

Erről bárkit meg lehet kérdezni, akinek Ausztriában, Magyarországon, Svájcban, Szlovákiában avagy Spanyolországban szerencséje volt részese lenni egy fellépésüknek.


Pénteken szintén a késő éjjeli sávban számíthatunk jellegzetes balkáni - de nemcsak - dallamokra és ritmusokra. Az egyik legsokoldalúbb román zenész,


DJ Vasile

stílusosan nem a tánczenei arénában, hanem a legigényesebb műfajoknak otthont adó Zakuska színpadon kever.


Ő a román lemezlovasok nagy öregje, a hazai elektronikus mozgalom elindítója, akinek a neve olyan csapatokhoz kapcsolódott az idők során, mint a Suie Paparude, vagy a nyolcéves szünet után idén először koncertező NSK, legutóbb pedig a Shukar Collective gipsy-electro projektben hozta létre a medvetáncoltató cigányok zenéje és az elektronika közti tökéletes összhangot. A nyugati és a keleti világ kapcsolata: ez az elem fogja uralni a péntek éjszakát. Balkánra fel!


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS