Jazz Félsziget: csak lazán!
2008. július 10. 14:38, utolsó frissítés: 13:04Bár a Félsziget nem jazz-fesztivál, de a felhozatalból az is bőven kitelne: koncertek vájtfülűeknek Harry Tavitiantól a Tündérgroundig.
Valószínűleg a jazzrajongók mondhatják a legszerencsésebbnek magukat az idei Félsziget-látogatók közül: egy egész színpad alaphangulatát fogja adni a jazzmuzsika. És persze nem csak nekik lesz ez jó.
A stabil közönségen kívül garantáltan lesz minden koncertnek párszáz főnyi alkalmi nézője is, mert olyan csapatok lépnek fel, akiknek a zenéje mellett nem lehet csak úgy elsétálni. Le kell heveredni kicsit a fűbe, kortyolgatni a sört, rágyújtani, és aztán ott ragadni, kiesni az időből, a dübörgésből, lebegni a zenével.
Természetesen a legigényesebb műfajoknak otthont adó Zakuska színpadról beszélünk, ahol az első este pontosan a névadó marosvásárhelyi
Zakusca
zenekar kezdi a jazzmaratont. Etno-progresszív zenéjükbe erdélyi, moldvai, zsidó, cigány, japán, török elemeket kevernek, valahogy úgy, hogy mindig egyedi és ízletes lesz. A mindent-bele-ami-finom erdélyi ételspecialitás nem véletlen hát a névben, ahogy a sátoréban sem az.
Másnap, csütörtökön már a kora esti órákban indul a buli, a fiatal, ám annál tehetségesebb
Fusioncore
zenekarral, akik a Sunete zenei lap által szervezett Manifest Yourself tehetségkutató győztesei – többszáz jelentkező közül. Nehéz lenne őket egyetlen műfajba beskatulyázni, nu jazz-rock a stílus, amit magukénak vallanak, és a klaszikus, progresszív és alternatív rock, a metálzene, a jazz, a blues és a klasszikus zene hatása is felfedezhető ebben a komplex zenei egyvelegben.
Nem kell sokat várni a következő ínyencségre: a Fusioncore után a jazz-fusion műfajba sorolható
Jazz 4 Fun
lép színpadra. A tavaly alakult csapat jazz standardeket és közismert nemzetközi slágerek feldolgozásait adja elő latin, funk, swing stílusokban. Pénteken a
Swinging Train
indítja az estét. Az együttes jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, többször zenélhetett külföldi jazzfesztiválokon, Magyarországon, Görögországban, Franciaországban.
Repertoárjukban a hagyományos swing mellett helyet kapnak a jazz-rock, funky, latin-jazz ritmusok is. Kolozsváron heti rendszerességgel láthatjuk-hallhatjuk őket különböző klubok vendégeiként, a Félszigeten pedig lassacskán amolyan házi zenekarnak számítanak. És ez már önmagában garanciát jelent a minőségre. A Swinging Train bemelegítése után az idei jazz-kínálat talán legrangosabb produkciója következik: Románia első számú jazzmanje,
Harry Tavitian és Cserey Csaba,
a Szatmáron élő dobvarázsló duettje. Már számtalan fellépésük volt közösen itthon és a határokon túl, ilyen értelemben nem beszélhetünk premierről, de ettől függetlenül minden koncertjük egyedi a maga nemében.
A balkáni kontextusba ágyazódott román folklórból, az örmény hagyományokból, a kamarezenéből és az erdélyi régizenéből egyaránt építkező zongorista és a perkúciós hangszerek garmadáját felvonultató ütős képtelen rossz koncertet csinálni. Ha két ember annyira szereti a zenét, mint ők, akkor abban nincs, ahogy hiba legyen.
A jazzvarázslók által lázba hozott közönség a késő esti órákban arra is lehetőséget kap, hogy kitombolja magából a felgyűlt energiákat, ehhez szolgáltat ideális zenét a csíkszeredai
Tündérground.
Az első lemezét nemrég Magyarországon megjelentető zenekar csak némi jóindulattal került jazzes összeállításunkba, mert zenéjük pont annyira jazz, mint amennyire balkáni, mint amennyire elektronikus vagy progresszív. De valahol muszáj említést tennünk róluk, hiszen összes eddigi félszigetes fellépésük emlékezetes. Amikor az utolsó pillanatban esett Zdob si Zdub helyett a Weekend színpadon zenéltek a fő idősávban, rövid volt a Z&Z-rajongók bánata: ezrek táncoltak a Tündérground muzsikájára, és sokan örökre szívükbe zárták őket. Az utolsó napot régi ismerősünk, a
Slip
duó kezdi a Zakuska színpadán. A PopSulin meghívást nyert Koszi és Szabi néhány saját dal mellett népdalok egyedi hangvételű, jazzes és bluesos feldolgozását, illetve swing-klasszikusokat játszik, és ha Groovy Bass-szé egészülnek ki fúvós, basszista és dobos csatlakozásával, akkor már igazi jazz-zenekarral van dolgunk, amelyet nem a földön üldögélve, hanem táncolva kell hallgatni. A Slip tavaly fergeteges hangulatot teremtett egy korábbi idősávban, most még nagyobb közönség előtt, még jobb hangulatban léphetnek fel mindenki örömére.
És velük még nem ér véget a fesztivál jazz-kínálata: utolsó éjszaka elektronikus megközelítésből is kapunk a műfajból az acid jazz hazai képviselőitől, a
Butterflies In My Stomach
-től. A zenekart 2006-ban a harmadik legjobbnak találták elektronikus zene kategóriában a Sony és a Billboard versenyén, ahová nyolcezer (!) dalt neveztek be nyolcvan országból. Őket biztosan nem szabad kihagyni, mert élőben is a legjobbak közt vannak, és koncertjük ideális levezetése lesz a többnapos gyűrődésnek.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!