Tatárjárás a Csíki Székely Múzeumban
kérdezett:Fülöp Noémi 2009. február 04. 15:07, utolsó frissítés: 14:47Látható, hallható, tapintható, internetes képeslapon elküldhető élményt ígér a múzeumigazgató, nem csak magyar anyanyelvűeknek.
Idén kissé korábban nyílik meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum lassan hagyományossá váló, tavaszi-nyár eleji, tömegeket mozgósító kiállítása: a Gyermekemet az országért. A tatárjárás (1241 – 1242) február 15-étől lesz látogatható. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató a szokványostól eltérő, látogatóbarát kiállítás-élményt ígér, ahol a gyerekek játszva ismerhetik majd meg a IV. Béla korabeli Magyarország történelmét. A látványcentrikus kiállítással ugyanakkor a nem magyar nyelvű látogatókat is megcélozzák.
A tizenhat múzeumból származó, 200 millió forint értékű műkincsállomány tegnap érkezett meg Csíkszeredába, mialatt a cikk készült, a ládákat csomagolták ki. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyarországi Megyei Múzeumi Igazgatóságok Szervezete, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet és a Csíki Székely Múzeum szervezte vándorkiállítást először a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd több magyarországi városban láthatta a közönség – az egyetlen romániai helyszín Csíkszereda lesz.
Honnan ered a kiállítás elgondolkodtató alcíme?
Gyarmati Zsolt: A Gyermekemet az országért IV. Béla magyar király lányára, Szent Margitra utal. A királylány a tatárjárás második évében született, az eseményre az ellenségtől való megmenekülés isteni jeleként tekintettek, és Margit életét apja fölajánlotta Istennek. Az ország megmenekülése után küldte zárdába a király Margitot a Veszprémi domonkos rendházba, majd 1252-től a Nyulak szigeti zárdába, ehhez kötődik a Szent Margit-legenda és a Margit-sziget neve.
A tatárjárás önmagában tragédia volt, pusztítás, ezt a magyarországi kiállításszervezők a szakralitást, nyugalmat sugalló alcímmel próbálták kissé ellensúlyozni. Mi ezzel picit óvatosabban bánunk: megemlítjük a Gyermekemet az országért alcímet is, viszont a promóciós anyagainkon csupán a tatárjárás lesz látható – mutatjuk is meg nem is az alcímet.
Mire számíthatnak majd a kiállítás látogatói?
Az utóbbi húsz év magyarországi ásatásai során előkerült tárgyak, régészeti leletek képezik az anyag nagy részét, mindez nagyobb, saját világítású tárlókban lesz elhelyezve, amelyek kis fényszigetekként jelennek majd meg. Mindez nagyon sok látványelemmel: hang- és fényeffektusokkal, plazmatévéken vetített filmekkel, különböző látványos belsőépítészeti megoldásokkal egészül ki – ez dobja fel a szárazabb régészeti anyagot.
Megtekinthetők lesznek pénzérmék, fegyverek, íjak, nyilak, különböző hadieszközök, a kor tatár és magyar viseletét pedig bábuk szemléltetik majd. Szekértábort, jurtát állítunk fel, ugyanakkor térképeken lesz végigkísérhető a tatárok bejövetele, a harcok: többek között a nagyon híres muhi csata. Mindez öt teremben, körülbelül 350 négyzetméteren lesz elhelyezve, az utolsó teremben pedig múzeumpedagógiai helyiséget rendezünk be.
Itt kipróbálhatóak, felpróbálhatóak lesznek különböző korabeli tárgyak másolatai, kardot lehet majd kézbe venni, sodronyinget felölteni, íjat kihúzni, emlékérmét sajtolni egy erre való gépen, egy monitoron pedig digitális kódexet lehet majd lapozni. Lesz egy internetes terminál is, ahol a látogatókról a helyszínen készülő fényképeket azonnal el is lehet majd küldeni e-mailen.
Mi történik majd a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokon?
A gyergyói Csabafiak hagyományőrző egyesülettel működünk közre: a hetente tartandó foglalkozások tulajdonképpen kiegészítik az utolsó terem elemeit. Három vagy négy kézműves műhelyt tervezünk, részben szabadtéren, részben bent – ez időjárás- és tevékenység-függő is. Lesz korabeli fegyverbemutató, ezek értelmezése, elemzése, működésük elmagyarázása, megtanítása, emellett lesz többek között ostorfonás is.
A tervek szerint nyolc héten át minden vasárnap tartunk majd ilyen foglalkozást, amelyen a rendes múzeumi belépővel lehet majd részt venni. Ezáltal még didaktikusabbá, interaktívabbá próbáljuk tenni a kiállítást, reménykedünk abban, hogy minél több diákot, fiatalt meg tudunk így szólítani.