A Csíkszeredai Könyvvásár idén kitett magáért
2018. május 11. 11:32, utolsó frissítés: 12:32
A Csíkszeredai Könyvvásár tiszteletére közös könyvvel jelentkezett Kovács András Ferenc és a Sebő-együttes. A Gutenberg Kiadónál megjelent Árdeli szép tánc megzenésített verseit a gyerekeknek szóló megnyitó után hallhatta a közönség.
Zsidó népmesék, blokkregény és Lözsurnál – könyvbemutatók
A Csíkszeredai Könyvvásár első napján a színpadon a könyvbemutatók sorát a Gutenberg Kiadó mesekönyvsorozatának bemutatója nyitotta.
A székely, cigány, szász és a legújabb, csángó meséket tartalmazó mesekönyvek nem kevesebbre vállalkoznak, minthogy furmányos történeteikkel és gyönyörű képi világukkal érvényes úti passzus legyen a kicsik számára e csodavilágban. „Nagyon szép és emberről szóló világ, amely nagyon fontos a gyerekeknek” – mutatott rá a bemutatón Sebő Ferenc dalszerző, énekes.
Hozzátette, nincs jobb törekvés annál, minthogy a fiatal generációt megismertetni a hagyományrendszerrel. Már korán bele kell tenni a tarisznyájukba ezeket az értékeket, hogy olyan hatásokat kapjanak, amelyek építő jellegűek.
Burus János Botond arra adott választ, hogy miért gondolták úgy a kiadó munkatársai, hogy éppen népmesesorozatot indítsanak.
„Próbáltuk több szempontból elemezni, hogy működőképes lesz-e egy ilyen sorozat. Elhangzott az is, hogy a mai gyerekek hogyan viszonyulnak a népmesékhez. De akik a népmese mai hatásában kételkednének, kezdjenek el meseformulákat mondani a gyereknek: volt egyszer, hol nem volt...stb.
A gyerek ezt egyből érti és érzi. A népmese nem egyszerű, olyan bonyolult jelentésárnyalatai vannak, mint például a szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál. A kisgyerekek is értik és érzik a népmeséket és ilyen szempontból is sikeres a sorozat.”
A mesekönyvek illusztrátora, Kürti Andrea, akinek munkáiból kiállítás is látható a könyvvásár ideje alatt, elmondta, nem is annyira a népművészet felől közelítette meg ezeket a történeteket, hanem a képi világ felől.
„Nyilván utánanézek a népművészetnek, de csak utalásszerűen. Talán a csángó könyv az, amelyben meg van mutatva komolyabban a népművészet, és ez talán azért is sikerült így, mert erről tudtam a legkevesebbet. Azért szeretem ezeket a népmeséket, mert hihetetlenül fantáziadúsak.
Amikor nekifogok ezeknek az illusztrációknak, huszonötször elolvasok minden mesét, nagyon sokszor fél mondatokba kapaszkodom.”
Szintén a Gutenberg Kiadónál jelent meg Zsidó Ferenc Huszonnégy című blokkregénye. Arról, hogy hogyan is lehet regényes egy blokk, és hogyan álltak össze azok a történetek, amelyekkel a regény úgynevezett hőse, Vajda Gergely újságíró találkozik, Burus János Botond szerkesztővel beszélgetett a szerző.
A Gyereksarokban Kányádi Sándor születésnapja alkalmából madarakról és fákról olvastak meséket, verseket a Gutenberg Könyvesbolt szervezésében. Macalik Kunigunda biológus pedig interaktív foglalkozást tartott.
Eközben a felnőttek Kovács András Ferencnek a Bookart Kiadónál megjelent Lözsurnál dö Lüniver című könyvét ismerhették meg. Miért ad egy magyar költő francia címet? – tette fel a kérdést a költőnek Vida Gábor.
A szerző elmondta, a kötetnek több munkacíme volt, de ezt provokatívabbnak vélték és többrétű.
„A Lözsurnál jelenti magát az újságot, a naplót, a dö lüniver – majdnem olyan, mint a majonéz – azt, hogy a vers még ha groteszkül is, még ha szatirikusan is, valamiféleképpen a világról szól, egy létező vagy létezhető világról.(...)
A kötetnek van egy alcíme is, Füstpanoráma, az egy másik vers, a Látóban jelent meg először, de gondoltam, ez így provokatívabb, elgondolkoznak az emberek, benne van a mindenség, benne van média, a személyes naplóm, ezért ez a cím. Tudom, hogy nagyon fura, és azt hiszem, hogy L betűs kötetcímem még nem volt.” Elmondta, nagyon kiegyensúlyozott, köztes állapot kell a munkához.
Lehetséges, hogy megvan a vers vége, azt írta fel az ember magának fél évvel ezelőtt, egy reggel megvan az eleje, elkezdi írni, nem az a vége jön ki, mert mozog közben. Ez a mozgás az érdekes a versben.
A formai tudás nagyon fontos, de csak ha a formai tudás van benne és nyelvi jelenlét nincs, vagy humor, akkor unalmas tud lenni akár egy szonett is. Nem a forma teszi ezt, csak a formák változatossága lenyűgöző. „Ne mindig ugyanaz a forma legyen, a szöveg, a kép, a metafora, a nyelv megtalálja a maga formáját. Az, hogy melyik a legfontosabb, melyiknek többszörösebb a beágyazódása. Verset írni nem kínlódás, az egy szabadság.”
A Fodor Sándor-teremben Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent Könyvbolondok – Könyvek kótyavetyén című kötete kapcsán zajlott beszélgetés. A szerző legújabb műve nem a könyv „fenséges” útját írta meg, hanem a bukdácsolásaira összpontosított, az út melletti kitérőkre.
Vida Gábor: „Amit nem fogalmazunk meg, azt nem is tudjuk”
Egy fél életmű volt a címe annak a közönségtalálkozónak, amelynek keretében Vida Gábor és Molnár Vilmos beszélgetett.
Molnár Vilmos szerint már ebben a fél életműben is egy felfelé mutató grafikai ív bontakozik ki. Rámutatott, egy regényt az is tesz jóvá, egyebek közt, hogy jó mondatok vannak benne, emlékezetes, idézésre kívánkozó, szerethető mondatok, amelyekhez időnként visszatér az olvasó.
„Amit nem fogalmazunk meg, amit nem gondolunk végig értelmes, összefüggő mondatokban, azt nem is tudjuk” – idézte Vida Gábor Egy dadogás története című regényéből. Úgy véli, ebben valahol benne van az egész írás lényege, talán célja is, hiszen elég sok mindent tud az ember magáról, a világról.
De az, hogy leüljön saját magával is, és szavatos, lélektani mondatokat fogalmazzon meg, nagyon nehéz. „Azt mondják a filozófusok, hogy van a tárgy, amit figyelek, vagyok én és van a nyelv, ami köztünk áll. Természetesen nem tudunk mindent pontosan megfogalmazni, ezen dolgozik az ember, megpróbálja valahogy tisztázni ezt a hármasságot, többséget, mert sokféle variáció van ebben”– reagált Vida Gábor.
Az Egy dadogás történetével kapcsolatban elmondta, ez volt az a könyve, amelyet úgy írt, hogy márciusban elkezdte és októberben kész volt.
Beszélgetőtársa rámutatott, ez egy nagyon őszinte regény. Szó esett még a szerző Erdély iránti vonzódásáról, a baróti nyarakról, az alföldi emberekről, Istenről, magányos túrázásokról, a történetmesélésről.
„Az emlékezés fura dolog, azt gondoljuk, hogy mindaz, amire emlékszünk, megéltük. Nagyon sok mindent nem éltünk meg személyesen, mesélték. A mozi, tévé is beépül. Az elbeszélhetőségnél és az elmesélhetőségnél bizonyos szempontból a hatáskeltés a fontos.
Így lesz abból valamifajta konglomerátum. Néha voltak ilyen rossz érzéseim, hogy vajon szabad-e ezt, amikor eldöntöttem, hogy hagyományos prózát akarok írni. De a történetmondás megköveteli. Hiába áltatom magam azzal, hogy az igazságot mondom. Nem. Én a történeteimet mondom. Ha jól mondom, akkor az az igazság, amit el tudok mesélni, amit elhisz az olvasó, amit elfogad.”
Ardai Ildikó Székely festékesek a gyakorlatban 1973–2016 című, az Exit Kiadónál megjelent kötetének bemutatóján Sebő Ferenc dalszerző, énekes közreműködésével a textilművész a festékes szőnyegek csodás világába kalauzolta a hallgatóságot.
Ünnepélyes könyvvásári megnyitó
„A könyvvásár gazdag kínálatát, a bemutatkozó kiadók és a résztvevő szerzők hosszú listáját nézve biztosan kijelenthető, hogy Csíkszereda ezzel a rendezvénnyel kulturális értelemben felzárkózott Erdély jelentős lélekszámú magyarsággal rendelkező nagyvárosai, Kolozsvár, Marosvásárhely vagy Nagyvárad mellé.
A csíkszeredai főkonzulátus fontosnak tartja a rendezvény támogatását, örül, hogy partner lehet a megvalósításban, hiszen a szervezők által kitűzött és az általunk vallott célok ugyanazok: a magyar művelődés és kultúra erősítése, általuk közösségünk, nemzetünk építése, mert hisszük, hogy csak a művelt, kultúrált nép lehet sikeres, állhat helyt a globális küzdőtéren.
Ahogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István mondta: a kiművelt emberfő a nemzet igazi hatalma” – fogalmazott a Csíkszeredai Könyvvásár esti, ünnepélyes megnyitóján Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője.
Ezt követően Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője és Ráduly Róbert Kálmán polgármester köszöntötte a vásár látogatóit. A megnyitó után Kovács András Ferenc közreműködésével a Sebő-együttes koncertje zárta a könyvvásár első napját. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!