2020. június 1. hétfőTünde
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meghalt Darvas László, a Tamási Áron Színház nyugdíjas színésze

2020. május 02. 11:11, utolsó frissítés: 11:25

„Minden bizonnyal az egyik legszomorúbb évadunk a hetvenegyedik, nemcsak azért, mert az új koronavírus járvány az utóbbi hónapokban megbénította az intézményt, hanem azért is, mert immár harmadik színészünk távozott az élők sorából: Veress László és Nagy Alfréd után ezúttal Darvas Lászlótól búcsúzunk” – írja szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben a Tamási Áron Színház.

Darvas László, a Tamási Áron Színház nyugdíjas színművészeként az utóbbi években nem volt aktív tagja a társulatnak, Sepsiszentgyörgy művelődési életében sem vállalt fontosabb szerepeket, de kíváncsiságtól fűtött szürke eminenciásként jelen volt minden fontosabb kulturális eseményen – könyvbemutatókon, kiállításokon –, és természetesen a színházi bemutatókról sem hiányozhatott. Mindenről pontos véleménye volt, de keveset beszélt, inkább szerényen a háttérben maradt - írják az elhunyt színészről, akinek jelentősebb szerepeire kitér a Tamási Áron Színház a honlapján.




„Szülei vándorszínészek voltak, édesapja, Darvas Dezső alapító tagja volt a sepsiszentgyörgyi színház társulatának. 1941-ben, az erdélyi színház hőskorában született, és azt tartja róla a fáma, hogy egy turné során, Gelence mellett látta meg a napvilágot. Már gyerekként mélyen beleivódott a színház, és általában a művészet szeretete, szinte magától értetődő volt, hogy ő is a színészi pályát választja. 1963-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, utána azonnal a sepsiszentgyörgyi színházhoz szerződött, ahol nyugdíjazásáig mintegy 120 előadásban játszott. Erős alkata, biztos fellépése főként drámai hősök megelevenítésére predesztinálta, de a humorban is otthon érezte magát, komikus szerepei is emlékezetesek.

Darvas László már a kezdetektől végigkísérte a sepsiszentgyörgyi színház történetét, de ritkán mesélt élményeiről. Pedig bármiről nyilatkozott, mindig fontos dolgokra mutatott rá. Nem véletlen, hogy a sepsiszentgyörgyi színház fennállásának 50. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilmben Seprődi Kiss Attila rendező nagyrészt az ő szemén keresztül láttatja a színház történetét. Többet is mesélhetett volna, de kéretlenül soha nem fecsegett, és csak néhány kiváltságos kollégát engedett közel magához.

Egy idő óta hiányzott a sepsiszentgyörgyi kulturális eseményekről, betegsége miatt nem tudott kijárni a lakásból. Fizikai állapota lassan lelkileg is megviselte. Hosszú betegsége végén úgy távozott, ahogy élt és dolgozott: csendesen, diszkréten, alázattal.” – áll a közleményben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS