A Korunk júniusi lapszáma a fákról szól
2020. június 01. 16:40, utolsó frissítés: 16:42
A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. A lapszám többszempontú megközelítésben vizsgálja a fa jelenlétét a világban és az ember mentális térképein – az ökológia és ökokritika, a művészetelméletek és a történeti feldolgozások belátásait egyaránt hasznosítva - írják az ismertetőben.
FÁKTARTALOM
PUBLIUS OVIDIUS NASO • Daphne (vers – Csehy Zoltán fordítása)
SÁNTA MIRIÁM • Tanulni kell
NEMES Z. MÁRIÓ •Az élet nem gyűlöli a fákat
BALÁZS IMRE JÓZSEF •Erdőidő (Jaboury Ghazoul: Forests)
SIROKAI MÁTYÁS – BALÁZS IMRE JÓZSEF • Növényi jóga. Beszélgetés a Lomboldal című könyvről (interjú)
SIROKAI MÁTYÁS• Lomboldal – A növényi nyelv (versek)
BERSZÁN ISTVÁN • Affektusok és olvasófák
KOVÁCS PÉTER ZOLTÁN • Hogyan állhat ellen az erdő? Esszé John Fowles The Tree című könyvéről
SERESTÉLY ZALÁN • Théba lombjai
BODA EDIT • Zöld erkély
BERETVÁS GÁBOR • Az életfa agóniája. A magyar film erdőképe
LENGYEL EMESE • Az erdő-, fa- és növényfogalom megjelenése operetttörténetekben
ANDREW MARVELL • A kert (vers – Gömöri György fordítása)
GÖMÖRI GYÖRGY • Dal, Ilyenkor (versek)
JUHÁSZ ANNA ANITA • „Én magányos fa maradtam. / Ő / magányos ember” Fa és ember találkozásának lehetőségei Nichita Stănescu költészetében
TÖRÖK ADÉL • Az idegen fa. A Kitömött barbár alternatív olvasatlehetőségeiről
KOVÁCS ÚJSZÁSZY PÉTER • „A természet jegyese vagyok” Ember és fa Virginia Wolf Orlando című regényében
TOLL
KOVÁCS KISS GYÖNGY • Tettamanti Béla motoros boldogsága
MIKLÓS ÁGNES KATA • Mi és a vadon
HISTÓRIA
CSAPODY MIKLÓS • Nagypéntek. Három pre-Trianon-regény
MŰ ÉS VILÁGA
BÁNYAI ÉVA • Kanonizált dadogástörténetek
MŰHELY
BÍRÓ-BALOGH TAMÁS • Egy névsor faggatása. Kodály Zoltán életrajzához
TÉKA
KÉSZ ORSOLYA • Ami személyes, ami szent (Marguerite Duras: Fájdalom. [Sasszé])
DEMÉNY PÉTER • Tapintat és tudás (Mesterházi Mónika: Evidenciák [Sasszé])
RABOCSKAI ZSÓFIA • „Lehetek-e, még így, két lábon, valaki fája?” (Sirokai Mátyás: Lomboldal)
BALÁZS GÉZA • Türelmes tárgyilagosság (Pomogáts Béla. Egy irodalomtörténész portréja)
MACZELKA CSABA • Panoráma az utópiakutatásról (Utopian Horizons: Ideology, Politics, Literature)
ABSTRACTS
KÉP: SZABÓ ÁRPÁD (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Bodor Ádám, Selyem Zsuzsa és Tompa Andrea az idei Baumgarten-díjasok között
Amit nem lehet kimondani, Mundruczó megmutatja új filmjében
A gyászoló nő élete szilánkokra hullik szét.
Visszautasítja az állami kitüntetést a Colectiv-film rendezője, amiért a kormány cserben hagyta a kultúrát
Kézdi Imola: a játék a verssel nem helyettesítheti a színházat, de új utakat nyitott meg bennem
Az irodalmi folyóiratok nemrég Kézdi Imola verseit hozták. Teljesen kiforrott, saját költői hangon szólalt meg a kolozsvári színház sikeres színésze, akit eddig csak ibsenül, csehovul, shakespeare-ül hallottunk beszélni. Interjú.
