2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Filmtörténeti különlegességeket is vetítenek a 20. Filmtettfeszten

2020. szeptember 03. 19:47, utolsó frissítés: 19:48

Két, manapság már nehezebben elérhető filmtörténeti különlegességet is vetítenek a 20. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén a szervezők tájékoztatása szerint.

Kísértetek vonata: egy hátborzongató história magyar és román változata

Napjainkban nem ritka jelenség a remake: egy film helyi alkotókkal forgó verziója készül el egy másik országban vagy néhány évtizeddel az eredeti után. Leggyakrabban Hollywood „kívánja meg” egy-egy kisebb filmipar nagy sikerű gyöngyszemét, és forgatja újra saját sztárjainak parádés felvonultatásával. Remake-ek azonban jóval Hollywood aranykora előtt is készültek, a jelenség egyidős a hangosfilmmel.



A 20. Filmtettfeszt egy ilyen filmtörténeti ínyencséget hoz el nézőinek: a Ghost Train című angol thrillert 1931-ben mutatták be, két évvel később pedig magyar és román verzió is forgott belőle. Az Arnold Ridley-színművet adaptáló eredeti műnek is van magyar vonatkozása: Bíró Lajos rendezte. Az 1933-as remake-eket Lázár Lajos, illetve Jean Mihail jegyzi rendezőként, a két film stábja szinte teljesen azonos. A magyar, illetve román színészekkel leforgatott remake-ek több felvételt (pl. a katasztrófajelenet snittjeit) is átvesznek az eredeti filmből, az újraírt forgatókönyv és a filmnyelv pedig megtévesztően hasonló a két újabb verzióban.

A (közös) történet szerint egy kis angliai vasútállomáson az a hír járja, hogy húsz éve, egy vonatszerencsétlenség óta minden éjjel arra jár egy kísértetvonat. Egy alkalmilag összeverődött társaság lekési a csatlakozást, és a váróteremben kénytelen tölteni az éjszakát. A várakozás során fény derül egy bűnbanda üzelmeire és a kísértetvonat titkára is. A 65–70 perces magyar és román filmet egybevágva mutatják be, mert a szervezők szerint nincs annál izgalmasabb, mint egymás mellé tenni ugyanannak az alkotásnak a két különböző változatát. A remake-ekből egybeszerkesztett film Kőváry Szabolcs munkája. A régi-új filmet Kolozsváron, Nagykárolyban és Aradon mutatják be.



Zolnay Pál: Fotográfia

Az 1972-ben bemutatott, 77 perces alkotás a magyar filmtörténet egy nagyon látványos irányzatához, a 70-es évek dokumentarizmusához, az ún. Budapesti Iskolához tartozik, de ezen a sokféle alkotásra kiterjedő trenden belül Zolnay Pál filmje kifejezetten egyedi és elszigetelt jelenség.

„Nem sorolható a korszak dokumentarista stílusú játékfilmjei közé, nem értelmezhető dokumentumfilmként, mégis kilóg a játék- és a dokumentumfilmek szabályrendszereit, elbeszélési módszereit ötvöző és összemosó Budapesti Iskolából: míg az utóbbi dokumentum-játékfilmjei valós történeteket, megtörtént szituációkat teremtenek újra amatőr szereplőkkel (ld. Jutalomutazás, Cséplő Gyuri, Családi tűzfészek), a Fotográfia aktívan keveri a megkonstruált és megfigyelt eseményeket, olyannyira, hogy nehéz kibogozni, hol ér véget a fikció és hol kezdődik a valóság, vagy fordítva” - írják a szervezők ajánlójukban.

Két fiatalember – az egyik fényképész, a másik retusőr – vándorfotósként a vidéket járja. Céljuk, hogy mesterségüket őszinte hivatásnak tekintve, a felismerhetetlenségig agyonretusált képek helyett az ember igazi arcát, beszédes mozdulatait, árulkodó tekintetét örökítsék meg, tehát szembesítsenek a valósággal. Útjukon különféle emberekkel kerülnek kapcsolatba, akik inkább a valóság hazug képmását, „szebb” önmagukat akarják látni.



„…azzal szembesül a fotós, hogy gyönyörű képeire senki se kíváncsi, helyette retusált, giccses fotográfiát szeretnének, ahol a 90 éves, ráncos nőnek simára van pingálva arca. Ez a mai napig érvényes konfliktus, elég csak körül néznünk Facebookon, Instragramon, vagy Hollywoodban: hiperrealista társadalmi drámák (létező emberek létező történetei) helyett a fantasztikus CGI-mozik (nem létező lények fiktív történetei) seprik be a legnagyobb bevételeket. A Fotográfia egyben azonban választ is ad ennek miértjére – ahogy a kettősgyilkosság történetéből látjuk, a valóság néha olyan ronda, hogy a legtöbb ember a művészettől nem reflexiót vár, hanem elszakadást a mindennapok nyomorából egy szebb és jobb világba” - idézi a tájékoztató a Filmtett kritikáját.

A film egyébként bekerült a Magyar Művészeti Akadémia minden idők legértékesebb magyar játékfilmjeit listázó, 53 magyar film nevű válogatásába. A Fotográfiát Kolozsváron, Csíkszeredában és Szebenben vetítik. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS