„Bármely elnyomás elleni lázadás alapja, hogy el tudjuk képzelni a szabadságot” – Elkezdődött a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2021. június 03. 17:04, utolsó frissítés: 17:24
Egy év kimaradás után, idén sikerült megszervezni a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, ezúttal a főtéri Bánffy-palotát lakták be a kiadók, és a termekben, az udvaron fognak zajlani az események, beszélgetések, könyvbemutatók, az olvasók találkozása a könyvekkel és szerzőkkel. A Bánffy udvarán felállított színpadon sorra köszöntötte a közönséget Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Markó Béla költő, H. Szabó Gyula, a könyvescéh elnöke és Karácsonyi Zsolt E-MIL elnök. A rövid megnyitó alatt arra is jutott idő, hogy a Kolozsvár Társaság átadja a Kolozsvár büszkesége díjat.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere örömét fejezte ki az iránt, hogy kezdünk visszatérni a másfél évvel ezelőtti normalitáshoz. Legalábbis meg tudtuk tenni az első lépést a társadalmi életünk újrakezdése felé. A világjárvány hozta karanténtapasztalatok után, úgy gondolja a könyv valóban ablakot nyit a világra. A könyv kiút a bezártságból, mivel az irodalomnak sem a járvány, sem a valóság nem tud korlátokat szabni.
A járványhelyzetre történő sűrű hivatkozást valóban elkerülhetetlen manapság, mondta Markó Béla költő, akinek megnyitó beszéde immár hagyományosan a könyvünnep kezdetét jelzi. Viszonyítási alappá vált a karantén, a maszkviselés, de a gyűlölködő félelem is, ha valaki túl közel jön (maszk nélkül) hozzánk. Ezekre az állapotokra semmiképp sem szabad háborús retorikát alkalmazni. A háború ugyanis csak aljasítja a nemzeteket – hangsúlyozta Markó, párhuzamba állítva a pandémiás időszakot a háborús körülményekkel.
A költő azonban arra is rávilágított, hogy mi az, ami a megoldást jelentette ebben a periódusban, és ami menedéke lehet az olvasó, kultúrát fogyasztó embernek: „a képeség, amely emberré tesz minket, a képzelet. Minden járvány, minden szabadságvesztés, bezártság legfőbb ellenszere a képzelet! És minden túlhatalom ellen is ez a legfőbb ellenszer, pontosabban a képességünk, hogy el tudjuk képzelni a szabadságot” – hívta fel a figyelmet az alkotó a belső szabadság fontosságára.
A könyvhét következő metaforájaként az emberi arc és egy becsukott könyv között vont párhuzamot. És ennek analógiájára föltette a kérdést, hogy el tudjuk-e képzelni, hogy ki van a maszk mögött? Markó Béla válasza: „Az ismerőst maszkban is észrevesszük, és az ismeretlen úgy is kiismerhető, ha maszkot visel. A járvány óta figyeltünk fel arra, hogy nemcsak a száj tud mosolyogni, hanem a mosolyognak a szemek, a homlok, a nyak, a vállak és a mellkas is. Jó példaként, vetítsük magunk elé Leonardo da Vinci Mona Lisáját maszkot viselve.”
Az ünnepi könyvhetet megnyitó beszédből nem hiányoztak az aktuálpolitikai utalások sem. A járványhelyzet után Markó Béla a közelmúlt egyik legkultúraellenesebb eseményére reflektált, nevezetesen Dúró Dóra könyvdaráló akciójára. „Gyerekkorunkban megtanultuk, hogy a könyvre vigyázni kell, nehogy elszakadjon, rongálódjon. De nemrég kiderült, hogy le is lehet darálni a könyvet. Aki könyvet darál, az az ördögnek készít táplálékot!” – vonta le mindenki számára érthetően a következtetést.
A gondolatot tovább szőve a költő a kultúrharcot is szóba hozta. „Nem létezik bal vagy jobb oldali, liberális vagy konzervatív irodalom, legfeljebb egy-egy képviseleti író. Az irodalmat sosem kellett szolgálatba kényszeríteni, nem lehet ideológiai háború. Erdélyt a kultúrharc tartotta meg, Kós Károlytól kezdve Kántor Lajos vagy Cs. Gyimesi Éváig. Gondoljunk arra, hogy a transzilvanizmus együttlétet jelent, amelyben a magyar–magyarral találkozást is tanulni kell. Az igazi kultúrharc egymás szabadságáért folyik, és ehhez a képzelőerő kell.”
Markó Bélát követően az E-MIL elnöke, Karácsonyi Zsolt köszöntötte a közönséget. A könyvhét egy főszervezőjeként szintén könyves metaforára építette felszólalását. A könyv egyszerre fegyver, pajzs és veszedelem, egy ismeretlen világ, ahová bármikor beléphetünk – hangsúlyozta Karácsonyi, majd Albrecht Dürrer A melankólia című képét vetítette elénk. A metszeten, a mindenséget egy külső, egyensúlyi pontból figyelő angyal melankóliáját úgy kell értenünk, mint ami a világnak a megtartását jelenti. Ezt a figyelő tekintet kell eltanulnia írónak és olvasónak egyaránt - zárta gondolatát Karácsonyi Zsolt.
H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke örömét fejezte ki, hogy az írók és olvasók újra úgy találkozhatnak a Bánffy-palotában, miként az alapítók megálmodták azt. Ugyanakkor főhajtással emlékezett a kolozsvári kulturális életnek azokra a személyiségeire, akik a járvány miatt nem lehetnek már közöttünk. Bár csak keresztnevükön szólította az eltávozottakat, a hallgatóság felismerte többek között Essig József operatőrt, Szabó Csaba újságírót, Antal Áron tévés szerkesztőt.
A beszédek után a Kolozsvár Társaság Kolozsvár büszkesége-díjának az átadása következett. A díjat Buchwald Péter adta át, Kántor Lajos megálmodott hagyományának nevében. A Kolozsvár Társaság az utóbbi években kiszélesítette az irodalom centrikusságot más tudományterületekre is a Kolozsvárért dolgozók és alkotók körében.
Az idei díjazott neve előtt színpadra szólították azokat, akik már a járványidőszak alatt kezükbe vehették kitüntetésüket, de akkor nem nyilvános keretek között történt ez meg. A mai ünnepen színpadra hívták a Kolozsvár büszkesége-díjat már kézbekapó Essig Kacsó Klára művészpedagógust, a zsoboki képzőművészeti tábor megálmodóját és működtetőjét, és Urai Zoltánt, a kolozsvári vívó iskola alapítóját, aki elsőként szerzett világbajnoki érmet Romániának a vívósportok történetében.
A 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten átadott aktuális Kolozsvár büszkesége-díjat Simon Gábor, az Magyar Opera nyugalmazott igazgatója kapta meg. A munkásságát bemutató kötet, melyet Nánó Csaba jegyez, idén látott napvilágot. A laudáló Szép Gyula operaigazgató után felszólaló Simon Gábor úgy fogalmazott, ezt az elismerést a társulatának és a közönségének kell megköszönnie.
A hivatalos megnyitó után kezdetét vette az ünnepi könyvhét programja, amelyet ITT lehet megtekinteni, és ugyanitt informálódhatnak arról is, hogy milyen feltételek között látogathatják ezeket.
(hírszerk.)
Fotók: MTI/Kiss Gábor
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!