2021. július 29. csütörtökMárta
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Közéletről versben mondani véleményt - bemutatták Markó Béla verseskötetét az Ünnepi könyvhéten

2021. június 06. 15:26, utolsó frissítés: 15:26

Markó Béla legújabb verseskötete kapcsán ITT beszélgettünk a szerzővel, illetve hírt adtunk a kötet marosvásárhelyi bemutatójáról is. A kolozsvári közönség azonban most ismerhette meg úgy a verseskönyvet, hogy az alkotó és a könyvet kiadó Mészáros Sándor beszélgettek róla, méghozzá az Ünnepi könyvhéten. Közélet és magánélet keveredik a könyv verseiben, maga a szerző „sztorizó költészetnek” nevezte az Egy mondat a szabadságról című kötetét, amely 2020-ban jelent meg a Pesti Kalligram Kiadónál.


A beszélgetők egy irodalmi kontextus felvázolásával kezdték, Mészáros Sándor Szabó Lőrinc költészetét emelte ki, mint olyan alkotót, akivel Markó Béla szellemi rokonságban van. Markó elismerte, hogy a szonett számára is egy olyan versforma, amelyet előszeretettel használ, és valóban Szabó Lőrinc volt az, aki a korábbi pátoszos nyelvhasználat helyett sokkal modernebb, maibb, közvetlenebb nyelvezetet használt ebben a kötött, szigorú szabályok szerint íródó 14 sorban, és ilyen értelemben valóban inspiratív forrást jelentett számára.

Markó azt is elmondta, nagyon fontos momentum volt a költészetében az a pillanat, amikor rájött arra, hogy a vers mindenhol ott van, tehát bármiből lehet verstéma, és a legapróbb történésekből is lehet jó verset írni. Ez azért volt fontos, mesélte, mert ezáltal nagyon sok olyan témát sikerült beemelnie a költészetébe, amelyek addig nem szerepeltek, sőt a közéleti utalásokat is ennek köszönheti az olvasó, hogy a szerző eldöntötte, nem vonja már meg azt a határt a líra és a politika között, amit annak idején, amikor aktívan politizált, megtett.

A közköltészet azonban egyfajta borotvaélen táncolás - részletezte a szerző, hozzátéve, hogy nehéz megtalálni azt az egyensúlyi pontot, hogy ne pátoszosan szóljon a történet, amit a költő megoszt az olvasóval. "Itt nem a tények valótlanságáról van szó, de a pátosz hazug szokott lenni” – hangsúlyozta Markó, hozzátéve, hogy tudatában van annak, hogy politikusként időnként beleesett a túlcsorduló pátosz csapdájába.

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy ezeket a múló pillanatokat miért versben örökíti meg a költő, és miért nem gondolkodik egy prózakötetben. Mert verset írni gyorsabb, és prózával nemigen próbálkozott - hangzott a válasza a szerzőnek, de kitért arra is, hogy esszékben, publicisztikai anyagokban is megfogalmazta álláspontját, véleményét különböző helyzetekkel kapcsolatosan.

A közönség azt is megtudhatta, hogy az Egy mondat a szabadságról című kötet szervesen illeszkedik egy "verses trilógiába", amelynek a Bocsáss meg, Ginsberg az első része, a szóban forgó verseskönyv a második, és ezeket követi majd A haza milyen? című friss kötete a szerzőnek, amely gyakorlatilag megjelenés előtt áll.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS