2021. december 7. keddAmbrus
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kétmilliárd forintot fizetett a magyar kormány 520 dokumentumért, amelyek közül néhány a mohácsi vész előtti korszakból származik

2021. augusztus 02. 16:33, utolsó frissítés: 17:19

Egy II. Lajos király és egy IV. Béla által kiadott oklevél is a magyar államhoz került.


5,6 millió euróért, azaz megközelítőleg kétmilliárd forintért vásárolt vissza a magyar állam Bécstől 520 dokumentumot, a Batthyány család levéltári okleveleit. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, hogy a dokumentumok felbecsülhetetlen értékű kulturális emlékek, mert az egykori Batthyány-birtokok levelezései betekintést nyújtanak a Magyar Királyság évszázados működésébe. Ezek tudományos igényű vizsgálatával jobban rekonstruálhatók a magyar történelem meghatározó eseményei és összefüggései – mondta.

A szöveges emlékek 1945-ben kerültek el Magyarországról és 75 éven át őrizték azokat Bécsben. A most hazakerült darabok között ott van IV. Béla király 1256-ból származó oklevele, rajta a pecsétjével, és II. Lajos király Mohácsra tartó magyar seregének útközben kiadott egyik levele is.

A Batthyány család, amelynek van egy grófi és egy hercegi ága is, az egyik legvagyonosabb történelmi magyar család, birtokainak, kastélyainak száma a többi nagyon gazdag történelmi család, a Festeticsek, az Esterházyak, a Pálffyak és a Széchenyiek vagyonával vetekszik. Tucatnyi kastélyuk közül talán a németújvári (Güssing, Ausztria), a zalacsányi és a körmendi a legismertebb.

Bár a család nagyon sok fontos embert is adott a magyar történelemnek, az első magyar miniszterelnököt, boldoggá avatott orvost, érseket, festőművészt, versenyló-tenyésztőt, a családról a legnívósabb kiállítást „külföldön”, a siklóval megközelíthető güssingi várban lehet megtekinteni.

A most Bécsből visszavásárolt iratok állítólag felbecsülhetetlen értékű kulturális emlékek az egykori Batthyány-birtokok levelezéseibe nyújtanak betekintést, és így a Magyar Királyság évszázados működésének kordokumentumai.

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója kiemelte: az arisztokrata család nevének fennmaradását semmi nem garantálja hitelesebben az oklevelek Magyar Nemzeti Levéltárba kerülésénél.

Mint elhangzott, a Batthyány családdal mintegy tíz éven át húzódó megbeszélések, tárgyalások során kezdetben egy bécsi széfben őrzött, háromszáz középkori oklevélről tudtak, és csak három éve derült ki, hogy egy másik széfben további mintegy kétszáz okleveleket őriznek.

"A két hete Budapestre érkezett anyag tartalma egyedülálló, a magyar történelem szempontjából hihetetlenül fontos iratokról van szó, amelyek kiegészítik a már nálunk lévő Batthyány-dokumentumokat. A Mohács előtt Magyarországon keletkezett mintegy egymillió oklevélből mintegy százezer maradt meg" - mondta a főigazgató.

Rácz György főlevéltáros, az MNL Tudományos Igazgatóságának helyettes vezetője felidézte, hogy 1945 tavaszán a körmendi Batthyány-kastély értékei szívszorító módon pusztultak el, a levéltár 15 százaléka is megsemmisült, a többi dokumentumot sikerült külföldre menekíteni. Hangsúlyozta: az oklevelek értéke abban rejlik, hogy a Batthyány család tagjai évszázadokon át töltöttek be fontos kormányzati tisztségeket.

Az oklevelek három csoportba sorolhatók. A Memorabilia-sorozat elsősorban királyi leveleket és politikai témájú iratokat tartalmaz. A tudományos kutatás szempontjából kiemelkedő forrásértékű együttes az úgynevezett Himfiana-sorozat, amely az Anjou-korban befolyásos Döbrentei Himfiek levéltára volt, ezeket a Batthyányiak birtokaikkal örökölték. Ezek legkorábbi darabja IV. Béla király 1256-ban kiadott oklevele. A harmadik sorozat az Acta Antiqua, ide sorolták a család ősi birtokállományának legrégebbi birtokjogi okleveleit. E sorozat legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1355. évi oklevele.

A több mint 75 éven át Bécsben őrzött dokumentumok számbavételük, feldolgozásuk, digitalizálásuk után a tudományos kutatás rendelkezésére fognak állni.

(MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS