Székelyföld szeretne lenni Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben
2013. március 05. 13:50, utolsó frissítés: 2013. március 16. 11:50
Egész Székelyföld nevében pályázik Európa Kulturális Fővárosa címre 2021-ben Sepsiszentgyörgy – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Antal Árpád András polgármester. „Ez egy lehetőség Székelyföld számára, hogy megmutassa az értékeit. Ily módon egyértelműen és végérvényesen elhelyezzük Székelyföldet Európa térképén” – jelentette ki.
„Addig, amíg egyesek arról beszélnek, hogy van vagy nincs Székelyföld, addig mi egy olyan helyzetet teremtünk mindenki számára, hogy arról beszéljen: Székelyföldnek van esélye vagy sem elnyerni az Európa Kulturális Fővárosa címet 2021-ben” – vázolta a tematizáció irányát Antal.
„Az elmúlt száz évben úgy tudtunk Székelyföldön megmaradni, hogy a kultúránkhoz ragaszkodtunk. Hiszem, hogy ez egy olyan érték, amit Európa felé fel kell mutatnunk” – hangsúlyozta a polgármester. Az a cél, hogy megmutassák, milyen érdekes és különleges régióban élnek; egy lehetőség arra is, hogy bizonyítsanak azok előtt, akik vitatják Székelyföld létét vagy lehetőségeit, emellett egy igazolása annak is, hogy igenis léteznek alkotó energiák a régióban. Nem mellékesen e projekt kapcsán sikerülhet olyan téren politikai előrelépést tenni, amivel kapcsolatban korábban más módszerrel nem sikerült.
A 2021-es évre 2015-ben kell benyújtani pályázatot, ezért van idő felkészülni, stratégiát készíteni, még több civil szervezetet, intézményt, önkormányzatot bevonni. Technikailag egy városnak/településnek kell pályáznia a címre, ezért Sepsiszentgyörgy adja le a pályázatot, de már most több székelyföldi város önkormányzata, valamint a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok is partnerek a projektben – közölte Antal. A támogató települések: Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szováta, gyakorlatilag teljes Székelyföldet lefödve. A székelyföldi összefogás szempontjából is nagyon jó üzenete van ennek a projektnek – hangsúlyozta a polgármester.
Ez nem egy etnikai vagy politikai projekt, hanem régiós, nemcsak RMDSZ-es, de MPP-s polgármester vagy éppen Tőkés László EP-képviselő irodavezetője, Demeter Szilárd is támogatja, és az elkövetkezőkben még több fiatal szakembert szeretnénk majd bevonni a projektbe – tette hozzá. Román és roma civil szervezeteket is bekapcsolnak, hogy megmutassák az együttélés kultúráját is a Székelyföldön. Egyelőre konkrét kulturális programjavaslatokról nem nyilatkozott; mindenkinek a javaslatait, ötleteit várják, azt szeretnék, minden székelyföldi ember magáénak érezze a projektet. Ebben az évben a technikai részleteket szeretnék véglegesíteni, összehozni egy programíró csapatot.
A kulturális főváros projekt nem a turistákról szól, hanem elsősorban egy közösségről, illetve közösségek egymás közti viszonyairól: „elsősorban magunkért akarjuk ezt a pályázatot benyújtani és megnyerni”. A bevallottan közösségépítő projekt „arról szól, hogy mindig legyünk két lépéssel mások előtt, mert addig, amíg egyesek még ott tartanak, hogy számolgatják a zászlókat a polgármesteri hivatalok homlokzatán, addig mi elvisszük Székelyföldet Európába, és megpályázzuk az Európa Kulturális Fővárosa címet” – jelentette ki. Nyilván emellett szeretnék, ha minél több turista is ellátogatna Székelyföldre.
Brüsszelben jelenleg a versenyszabályzat átalakításán dolgoznak, és elég nagy a valószínűsége annak, hogy nem nemzeti hatáskörben, hanem uniós szinten döntik majd el a nyertes pályázatokat – hívta fel a figyelmet a polgármester, hozzátéve: tényleg reális esély nyílik arra, hogy Székelyföld legyen Európa kulturális fővárosa.
Abban az évben még Kolozsvár, Temesvár, Iasi és Brassó tervez pályázni a címre, Székelyföldnek velük kell majd megmérkőznie. „Meggyőződésem, hogy a mi pályázatunk, pont mivel nemcsak egy városról szól, hanem egy régióról, tud versenyezni ezekkel a nagyvárosokkal, és akár győzni is tud” – jelentette ki Antal Árpád András. A polgármester bízik abban, hogy Székelyföld nyerni tud, „nagyon izgalmas nyolc év előtt állunk” – jegyezte meg. Ha pedig nyernek, sok kulturális programra, infrastrukturális beruházásra nyílik pályázati lehetőség. Aki nyer, kap másfél millió eurót, s majd még mellé tud pályázni annál sokkal többet, a nyertes előtt sok kapu megnyílik – magyarázta újságírói kérdésre.
Nagyon jó alkalom ez arra is, hogy megmutassuk, mennyire egyenlőtlen a kulturális támogatások elosztása Romániában: a nagyvárosok Bukarestből kapják az intézményeik finanszírozását, a kisebb városok kulturális intézményeit pedig a helyi hatóságok – mutatott rá a polgármester. (tudósítónktól)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!